Vízkereszt – legendáriumok és népszokások nyomában

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör végét és a farsang kezdetét jelzi, ami a mulatságok, bálok időszakát indítja el nagyböjtig. Január 6-án a napkeleti bölcsek látogatását ünneplik, emellett vízszentelést is végeznek.

Vízkereszt napja az egyik legősibbnek tekinthető keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, isteni megnyilvánulásának három főbb momentumát kapcsolja egybe:

• a napkeleti bölcsek imádása (és korábban, a karácsony ünnepének kialakulása előtt Jézus születése);
• Jézus megkeresztelése a Jordán folyóban;
• Jézus első csodája (a víz borrá változtatása) a Kánai menyegzőn.

Ezek közül később keleten Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés is), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe – olyannyira, hogy a római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta csak ezt ünnepli vízkeresztkor, a többit más napokra helyezték át.

A római katolikus egyházban főszabályként január 6-án ünneplik. Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerint január 19-én tartják, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest. A katolikus egyházban a karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától, a karácsonyi idő karácsony előestéjétől a vízkeresztet követő vasárnapig tart. Itthon, ahogy fentebb is említettük, farsang kezdeteként ismert. A keleti egyházakban sokáig nem különült el Jézus születésének, illetve a napkeleti bölcsek látogatásának megünneplése.

A napkeleti bölcsek legendája

Az evangélium szerint a bölcsek a betlehemi csillagot követve mentek Júdeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, ahol I. Heródes zsidó király nagyon megrémült, és írástudóitól tudakolta a Messiás születési körülményeit, majd Betlehembe irányította a bölcseket azzal, hogy ha megtalálták a gyermeket, jelentsék, hogy hódolhasson a zsidók újszülött királyának. A bölcsek megtalálták a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Álmukban egy angyal figyelmeztette őket, nehogy visszamenjenek a gonosz, irigy Heródeshez, így más úton tértek haza. A bölcsek a pogányságot képviselték, ezáltal az ünnep azt is jelképezi, hogy az emberré lett Isten nemcsak az ószövetségi választott népnek (a zsidóságnak) mutatkozott meg, hanem a „pogányoknak” is. Több ószövetségi prófécia is utalt ugyanis arra, hogy a Megváltó küldetése a pogányokhoz is szól.

A napkeleti bölcsekről Máté evangéliuma ír, azonban nevüket, származásukat, sőt számukat azonban meg sem említi. A hármas számra Órigenész ókeresztény egyházatya következtetett az ajándékok számából, ami szimbolikus jelentőségű: utalhat a Szentháromságra vagy Krisztus méltóságaira (az arany királyságára, a tömjén istenségére, a mirha emberi mivoltára) is. A Szentírás bölcseknek nevezi őket; csak a középkor óta feltételezték, hogy királyok lettek volna, részben gazdagságuk, részben a 71. zsoltár jövendölése alapján.

Egyes vélemények Noé fiainak (Sém, Kám és Jáfet) leszármazottait vagy az akkor ismert földrészek (Európa, Ázsia, Afrika) képviselőit látják bennük. Ez utóbbi lehet az oka annak is, hogy a harmadik királyt a középkortól kezdve szerecsennek ábrázolták. Neveket – Gáspár, Menyhért és Boldizsár (Caspar, Melchior, Balthasar) – a 9. század óta kapcsol hozzájuk a hagyomány. Emléknapjukat (ezen neveket viselők névnapját) is e napon ünnepeljük.

Népszokások, legendáriumok vízkeresztkor

Mint minden jeles napon, így vízkereszt napján sem mehetünk el a különböző népszokások, hagyományok mellett. Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Szokás volt a szenteltvíz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon.

Megszentelték a vízzel a házakat és a bölcsőre is szenteltvizet hintettek. A házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel: G + M + B. Ez a 15. századi eredetű szokás egy népies tévedésen, a házszentelés során felírt Christus Mansionem Benedicat! (Krisztus áldja meg e hajlékot!) áldás C + M + B latin rövidítésének félreértésén alapul. A házszentelést a pap végezte, a hívek meglátogatása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével. 

Az ortodox kultúrkör 

Az ortodox családoknál a betlehemi jászolra emlékezve szalmát szórtak a tisztaszoba padlójára, és azon háltak. A gyerekek kántálni mentek az idős házaspárok házához, a katolikus háromkirályjáráshoz hasonlóan. Továbbá egy hagyomány szerint a papok fából készült keresztet dobnak a vízbe, majd a hívők a vízbe ugranak érte. Az ünnephez kötődő szokások közül ma már csak az él, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát. Vízkereszt utáni második vasárnap a kánai menyegző felelevenítése ismert több helyütt, például Nagycétényben is.

Vízkereszt hagyománya külföldön

Az olaszországi hagyomány szerint Befana, az öreg jó boszorkány ezen a napon a jó gyerekeknek ajándékot hoz. Egyes országokban, mint például Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban süteményeket sütnek, amelyek közül az egyikben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Görögországban a pap szenteltvizet visz a házakhoz, majd a tengerbe dobja a keresztet, amit a legbátrabbak úszva hoznak vissza.

Belgiumban a karácsonyi időszak január 6-án zárul, ilyenkor a gyerekek beöltöznek háromkirályoknak, és házról házra járnak karácsonyi dalokat énekelve, ezért cserébe általában finomságokat és készpénzt kapnak.

Hollandiában vízkereszt a keresztény hagyományban szintén a háromkirályok ünnepe, ami a karácsonyi időszak végét jelenti, és bár nem országos ünnep, kisebb egyházi események vagy hagyományőrző programok előfordulhatnak.

Németországban a háromkirályok (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) látogatását ünneplik. Iskolás gyerekek öltöznek be háromkirálynak, csillagot visznek magukkal, házról házra járnak énekelni, és adományokat gyűjtenek jótékonysági célokra, és pénzt vagy édességet kapnak.

Lengyelországban a háromkirályok napját ünneplik, amikor is a gyerekek koronát viselnek, és színdarabokat adnak elő az utcákon. A bejáratok fölé a három király kezdőbetűit és az évszámot krétával írják fel, amely a hagyomány szerint védelmet nyújt a háznak.

Az olaszországi Grado városában például minden évben, január 6-án csúf tengeri boszorkányok szállnak partra. A hagyomány szerint üvegcsónakokon érkeznek a boszorkák, hogy elvigyék a szemtelen gyerekeket. Bolzanóban pedig több mint négyszáz jelmezbe öltözött ördög vonul fel az utcákon ezen a napon. A menetet Szent Miklós vezeti, aki megvédi a gyerekeket az utána menetelő rémségektől.

Angliában január 6-a a karácsonyi ünnepkör lezárása, a karácsony utáni tizenkettedik éjszaka, ami formálisan zárja a karácsonyi időszakot, a régi hagyományok szerint farsangi jellegű, vidám ünnepléssel (lakomák, táncok, zene, drámai játékok).

Forrás: hirado.hu
(Nyitókép: National Gallery/London)