Az ukrán parlament törvényben szabályozta, miként módosíthatják az egyházközösségek a hovatartozásukat

Az ukrán parlament első olvasatban megszavazta csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely szabályozza, miként változtathatja meg egy egyházközség, hogy mely egyházi szervezethez tartozik.

Az előterjesztést 229 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban.

A törvényjavaslat több, már érvényben lévő jogszabály módosítását tartalmazza. Ezek között a lelkiismereti szabadságról és a vallási szervezetekről szóló jogszabályt azzal egészíti ki, hogy az egyházközség dönthet más egyházi szervezethez való csatlakozásról, ha azt tagjainak legalább kétharmada támogatja, amit aláírásával is igazol. Azok viszont, akik nem támogatták az átállást, saját egyházközséget alapíthatnak, továbbá joguk van szerződést kötni az egyházi épület vagy más ingatlan használatáról annak tulajdonosával vagy bérlőjével.

Viktor Jelenszkij, a kisebbik kormánypárt, az Arszenyij Jacenyuk volt kormányfő vezette Népi Front parlamenti képviselőjének ismertetése szerint az előterjesztés alapján tilos lesz elidegeníteni az egyházközség bármilyen vagyontárgyát azután, hogy döntöttek az átcsatlakozásról, mindaddig, amíg a jogi eljárás le nem zárul.

A most megszavazott javaslat kizárólag az egyházközség, azaz a hívek kezébe adja a döntést arról, mely egyházi szervezethez kívánnak tartozni.

A törvényi szabályozást az tette szükségessé, hogy nemrég megkapta az autokefál, azaz önálló státust Konstantinápolytól az egyesített ukrán ortodox egyház. A moszkvai patriarkátushoz hű ukrán ortodox egyház püspöki kara és papjainak nagy része ugyanakkor nem ismeri el legitimnek az új egyházat. Az utóbbi hetekben több olyan ukrán település is szerepelt az ukrajnai hírekben, ahol a hívek túlnyomó többsége csatlakozni szeretett volna az új egyházhoz, a közösség moszkvai patriarkátushoz hű papja viszont ezt megakadályozta, ami vitákat, feszültségeket okozott.

Ráadásul törvényi szabályozás hiányában peres úton nem lehet rendezni egy ilyen vitát. Erre a problémára az Emberi Jogok Európai Bírósága is felhívta már Kijev figyelmét a múltban az ukrán állam ellen egy parókia által indított peres eljárás során, és sürgette a jogszabályi hiányosság megszüntetését – mutatott rá a Prjamij ukrán televíziónak nyilatkozva Jelenszkij. A képviselő kiemelte: a javaslat a minimális szabályozást tartalmazza, tiszteletben tartva azt az elvet, hogy az állam nem avatkozik be egyházi ügyekbe.

Petro Porosenko ukrán elnök tavaly áprilisban I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához fordult azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsa autokefál, azaz önálló nemzeti egyházzá az ukrán ortodox egyházat.

A konstantinápolyi pátriárka január 6-án adta át a tomoszt, azaz az autokefál státust kimondó iratot az új ukrán ortodox egyház fejének. Ezt azután tette meg, hogy az ukrán ortodox egyház függetlenedni kívánó része tavaly december közepén úgynevezett egyházegyesítő gyűlést tartott, amelyen új vezetőt választott Epifanyij metropolita személyében.

Az egyházegyesítésig Ukrajnában három ortodox egyházi szervezet működött. A moszkvai patriarkátus ukrán ortodox egyháza – amelyet Ukrajnában rövidítve moszkvai patriarkátusként neveznek – továbbra is az orosz ortodox egyház joghatóságát ismeri el. Ebből a kijevi patriarkátus ukrán ortodox egyháza néven még 1992-ben szakadt ki Filaret pátriárka vezetésével egy “szárny”, már akkor azzal az igénnyel, hogy Ukrajnának Oroszországtól független, saját nemzeti ortodox egyháza legyen. Moszkva viszont nem ismerte el a kijevi patriarkátus függetlenségét, és továbbra is szakadárnak tekinti azt. A harmadik és legkisebb az úgynevezett autokefál ortodox egyház volt, amelyet Moszkva szintén szakadárnak tekintett. Utóbbi kettő az egyházegyesítés után feloszlatta magát.