Hogyan tovább? – Beregszászi Értelmiségi Fórum 2025

Idén is megszervezték a Beregszászi Értelmiségi Fórumot január 22-én Beregszászban, a Magyar Kultúra Napja apropóján. Az esemény a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) közös kétnapos programsorozatának része.

A fórum díszvendége dr. Pomozi Péter nyelvtörténész, író, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke, a NKE NITK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanszékvezetője volt.

A magyar kultúra napjának apropóján megnyitották Turák Angéla (1934–2024) ungvári festőnő kiállítását.

A felszólalások előtt a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola lépett fel. Galgamenti népdalokat adott elő Miszkó Alexandra (felkészítője: Miszkó Erzsébet), harmonikán Brahms Magyar táncok művét, valamint viski lassú és friss csárdásokat játszott Kosztyó Dorka (felkészítője: Sipos Nikoletta), a Nefelejcs együttes pedig szatmári népdalokkal készült (felkészítőjük: Kacsó Marianna).

Ezután adták át az Együtt nívódíjat, a KMMI díszokleveleit, az Anyanyelvápolók Szövetségének okleveleit, valamint a megyei tanács és a nemzetiségi és vallásügyi kérdésekkel foglalkozó főosztály három kitüntetését.

Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja köszöntőjében felidézte a magyar kultúra napjának keletkezését.

„Január 22-e fontos ünnep a naptárban, ezen a napon az évezredes hagyományainkra, gyökereinkre emlékezünk, azokra az értékekre, melyek minden magát magyarnak valló ember számára fontosak, nyelvünkre, közös történelmünkre, kultúránkra”

– mondta. Felhívta a figyelmet az egyedi örökségünk ápolásának fontosságára.

Kiemelte: „Ilyen örökséget birtokolni nemcsak határtalan büszkeség, hanem hatalmas felelősség is.” Szavai szerint „elismerés és hála illeti minden, a magyar haza határain kívül élő testvérünket Ungvártól Torontóig, akik néha a legnehezebb politikai és egzisztenciális viszonyok között itt, különösen Kárpátalján, az orosz–ukrán háború mindennapi nehézségei ellenére is ápolják, terjesztik, megőrzik a magyar nyelvet és kultúrát”.

Egyetemes felelősségünk a Kárpát-medencei magyarság anyanyelvi kultúrájáért című vitaindító előadásában dr. Pomozi Péter aláhúzta: az egyetemes felelősségnek legalább három szintje van. „Egyetemes felelősség az is, ha legszűkebb kárpátaljai pátriámban vagyok” – jelentette ki. „Alapvető kérdés, hogy a saját, helyi kis közösségemért (…) tényleg tudok-e példamutatóan tenni, mert a magyar helyi közösségért végzett munkám, annak jelenéért és jövőjéért végzett munkám is valahol a magyarság egyetemes felelőssége” – fejtette ki.

Hogyan tovább? – dr. Zubánics László, az UMDSZ és a KMMI elnöke a közel három éve a túlélésért küzdő, egyre fogyatkozó kárpátaljai magyarság helyzetét értékelte.

Meglátása szerint pozitívum a 2024-et jellemző konzultáció, „amikor már kíváncsiak Kijevben a döntéshozók arra, hogy mik azok az alapvető problémák, amelyek nemcsak egy-egy kisebbséget, hanem a kisebbségek mindegyikét érinti”.

Hozzátette: minden kisebbségnek megvannak a maga más-más szükségletei.

Dupka György történész, a MÉKK és az Intermix Kiadó igazgatója összefoglalta a kárpátaljai oktatási, kulturális és politikai életének alakulását két szakaszra osztva: a független Ukrajna megalakulásától 2014-ig, illetve 2014-től napjainkig, főleg az orosz–ukrán háború kitörése óta tapasztalható változásokat. Beszédének második felében Ukrajna Európai Uniós csatlakozásának fontosságát fejtette ki, amely a kisebbségek számára is több szempontból lenne kedvező.

Az esemény visszanézhető a KMMI Facebook-oldalán.

A rendezvénysorozat január 23-án Ungváron folytatódott az ungvári Magyar Házban a KMMI, a MÉKK és a Kárpátaljai Szövetség közreműködésével. Felavatták a perecsenyi Ungvári Lajos Kossuth-díjas szobrász emléktábláját, valamint megnyitották a művész munkásságát bemutató fotókiállítást.

Sz. Kárpáthy Kata

Kárpátalja.ma

Fotók: Kárpátalja.ma

Kapcsolódó: