Nem félünk, nem mondunk le jogainkról – Turul-ünnepség huszonötödször

Szerző: | 2015.07.16., 16:34 | Közélet

Az akkor még zajló munkácsi fegyveres konfliktus ellenére is a bizakodás és a kollektív jogainkért való közös kiállás jellemezte idén a kárpátaljai magyarság hagyományos Turul-ünnepségét Tiszaújlak határában, a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának emléket állító Turul-emlékműnél.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által idén 25. alkalommal megrendezett Tisza-parti ünnepségre ezúttal a háborús helyzet és a gazdasági nehézségek ellenére a szokásosnál is többen jöttek el.
Az ünnepség a tiszaújlaki egykori Sóház falánál, Esze Tamás kuruc brigadéros emléktáblájánál kezdődött, ahol Bencze Rudolf, a KMKSZ Tiszaújlaki Alapszervezetének elnöke idézte fel a tiszaháti felkelés és a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának körülményeit. Elmondta továbbá, hogy 2012-ben felállítottak egy újabb emléktáblát, amelyre rá vannak vésve azoknak a tiszaújlaki férfiaknak a nevei, akik csatlakoztak a szabadságharchoz. Az emléktáblák megkoszorúzását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően gyalogmenetben vonultak végig a nagyközségen, át a Tiszán túlra, a Turul-emlékműhöz. A menet élén a Kész Barnabás vezette salánki hagyományőrzők kuruc kori viseletbe és huszáruniformisba öltözött csapata, feldíszített szekerek és díszes lovaskocsik vonultak, illetve a megemlékezésre kerékpárral érkezett aknaszlatinai Takár Károly (Katyó) extrémsportoló a vele tartó magyar fiatalokkal. A vonulókkal együtt gyalogolt a beregszászi Pirigyi Gergely, aki tárogatón Rákóczi korabeli dallamokat játszott.
Az emlékműnél a himnuszok eléneklése után Barta József, a KMKSZ alelnöke köszöntötte az ünnepség vendégeit, közöttük Csutora Zsoltot, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának helyettes államtitkárát, Jakab Istvánt, a Magyar Országgyűlés alelnökét, a MAGOSZ elnökét, Tilki Attila országgyűlési képviselőt, Bacskai József és Szalipszki Endre ungvári és beregszászi magyar főkonzulokat, dr. Papp Csabát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal jegyzőjét, Petei Juditot, a Nagyszőlősi Járási Közigazgatási Hivatal elnökét, Hidvégi Üstös Pált, a Tisza nagykövetét, aki július másodikán Kőszegről rajtolva 800 kilométert futott, hogy a Kárpát-medencei települések polgárait egy zászló alá hívja Kárpátaljáért, Nagy Bélát, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgondnokát, dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnökét, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselőjét, Vladiszlav Lecovicsot, a Kárpátaljai Ruszinok Szövetségének elnökét, valamint a KMKSZ vezető tisztségviselőit.
Barta József felszólítására egyperces néma főhajtással emlékeztek a rendezvény résztvevői az ukrajnai harci cselekmények áldozataira.
Csutora Zsolt, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti nyitásért felelős helyettes államtitkára ünnepi beszédében kiemelte: „Mindenki számára köztudott, hogy jelenleg a magyarság önfenntartásáért vívott harca Kárpátalján állítja a legnagyobb kihívás elé az itt élőket. Biztosíthatom azonban önöket, hogy a magyar kormány továbbra is minden tőle telhetőt megtesz az itt élő magyar közösségek támogatása, megerősítése érdekében. Az anyaország és az itt élő magyarság legfontosabb közös ügye Ukrajna fejlődésének, stabilitásának biztosítása és európai integrációjának előmozdítása.” A külgazdasági és külügyminisztérium helyettes államtitkára fontosnak nevezte, hogy újra és újra megemlékezzünk kiemelkedő elődeinkről, és fejet hajtsunk az előttünk járó nemzedékek előtt, akiktől „örökül kaptuk nyelvünket, hazánkat, sőt életünket is.”
Petei Judit, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke köszöntő beszédében kiemelte a magyar ember jól ismert kompromisszumkészségét. Elmondta, bízik abban, hogy a mostani nehéz helyzetből is találunk kiutat, jövőre elfelejtjük a mostani a rossz eseményeket. Végül mindenki számára békés és nyugodt hónapokat és éveket kívánt.
Ladiszlav Lecovics, a Kárpátaljai Ruszinok Szövetségének elnöke felszólalásában hangsúlyozta, nekünk – ruszinoknak és magyaroknak – Kárpátalján nem kell félnünk, bármi és bárki fenyeget is minket, mert ez a mi földünk, mi itthon vagyunk. Elmondta, a ruszinok azt szeretnék, ha Ukrajna továbbra is fennmaradna, de mint nép, jogokat követelnek maguknak, iskolákat, gimnáziumot akarnak, mint ahogy az a magyar és csehszlovák időkben volt.
Lecovics köszönetet mondott Orbán Viktornak és a magyar államnak a Kárpátaljának nyújtott támogatásokért. Kijelentette: „Nekünk nem kell háború! Mire az nekünk? Kiért harcoljunk? Azokért, akik fent lopják a pénzt, a mi gyerekeinket meg koporsóban küldik haza? Erőszakkal senkit nem vihetnek a Donbászra!”
Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának képviselője ünnepi beszéde kezdetén köszönetet mondott a jelenlévőknek, hogy a nyugtalanító hírek ellenére jelentős számban részt vesznek a KMKSZ ünnepségén. Kijelentette: „Az, hogy itt vagyunk együtt, azt jelenti, hogy mi nem félünk itt, Kárpátalján magyarnak lenni.” Rákóczi életművét bemutatva kiemelte – a nagyságos fejedelem személyiségének köszönhető, hogy a különböző társadalmi és rendi érdekeket kiegyenlítve egységbe tudta tömöríteni az akkori Magyarország népét. A magyar szabadság eszméjéért nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül, egyként harcolt a főnemes, a köznemes és a jobbágy. Ritka pillanata volt az a magyar történelemnek, hasonlót utána 1848-ban és 1956-ban élhetett meg a magyarság.
Brenzovics László többek között kiemelte, a kelet-ukrajnai háború, a létbizonytalanság rányomja bélyegét a kárpátaljai magyarság életére, amit tovább súlyosbítottak a halálos áldozatokkal és sebesülésekkel járó munkácsi események. Ezek az események felvetik az ukrán állam felelősségét abban, hogy miként történhetett meg mindez, hogyan engedhették be a megye területére a fegyvereseket – mutatott rá, megjegyezve, hogy az is érthetetlen, miért nem fogták még el a fegyvereseket egy nappal a lövöldözés után. „Azonban nem szabad emiatt félnünk. Reméljük, hogy az erőszakot mielőbb lokalizálják, és sokan elgondolkodnak azon, hogy ha az állam nyilvánosan deklarálja azt, hogy Európához kíván csatlakozni, akkor nem engedi meg az önbíráskodást, azt, hogy illetéktelenek fegyverhez jussanak, hogy ezek a személyek veszélyeztessék a polgárok biztonságát. Jogbiztonság, jogállamiság, a törvények betartása, rend, a terrorizmus felszámolása nélkül nincs Európa. Egy olyan állam törekedhet csak oda, amely ezeket tiszteletben tartja, és nem mellékesen tiszteletben tartja a nemzetiségek jogait is.”
Brenzovics emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai magyarság nem mond le a közösségként való fennmaradásához szükséges jogainak kiharcolásáról. „Továbbra is igényeljük, hogy a közigazgatási reform keretében Kárpátalján létrejöjjön egy olyan járás, amely egyesíti a magyarlakta községeket, fenntartjuk követelésünket, hogy biztosítsák a magyar nyelv használatára vonatkozó jogainkat az ukrán nyelvtörvénynek megfelelően, igényeljük egy olyan szerv létrehozását, amelynek átadják a magyar tannyelvű oktatási intézmények irányítását, követeljük a sztálinizmus kárpátaljai magyar áldozatainak rehabilitálását, történelmi egyházaink elkobzott vagyonának visszaadását” – emlékeztette a jelenlévőket, akik mindezt nagy tapssal fogadták.
A politikus kifejtette: a kárpátaljai magyarság nehéz hónapok, sőt lehet, hogy nehéz évek elé néz, mégis van remény, mert a közösség sok támogatást kap céljai megvalósításához, elsősorban a vele szolidáris Magyarország, a magyar kormány, a magyar nemzet részéről. Úgy vélte, az európai szervezeteknek is oda kell figyelniük arra, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezése során az ukrán állam biztosítsa a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság jogait.
A Turul-ünnepségen elhangzott szónoklatok között a 12 éves muzsalyi Jakab Dániel, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium diákja nagy átéléssel szavalt hazafias verseket, amiért nagy tapsot kapott a jelenlévőktől.
A Turul-ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget, majd mindenki elhelyezhette koszorúit és virágait az emlékmű talapzatán. Ezt követően a jelenlévők nagyobb része Tiszapéterfalvára ment, ahol részt vett a KurucFeszten, mások a Tiszaújlaki KMKSZ-alapszervezet rendezvényére igyekeztek, amelyre a Sóház mögötti téren került sor.

További képeket az ünnepségről ITT talál.

Badó Zsolt

Pin It on Pinterest

Share This