Nyolcadik alkalommal adták át a Linner-díjat Beregszászban
Dr. Gelebán Jolán, beregszászi gyermekgyógyász és Kovács Katalin, beregdédai orvossegéd kapta az idei Linner-díjat, melyet már nyolcadik éve a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége olyan kárpátaljai keresztény egészségügyi dolgozóknak ítél, akik munkájukat odaadással, áldozatosan, példaadóan hivatásként végzik.
A díjátadót október 19-én szervezték meg a Pásztor Ferenc Közösségi Házban, melyre szép számmal érkeztek vendégek. Köztük Buczkó István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja, aki köszöntő beszédében elmondta, hogy a nagy nemzeti hősök mellett fontos megemlékezni a helyi lokálpatriótákról, mint amilyennek Linner-doktor is minősül a beregszásziak, de akár egész Kárpátalja számára. Majd felelevenítette a híres orvos életének, pályafutásának fontosabb mozzanatait.
Jakab Eleonóra, a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke és egyben a rendezvény házigazdája, egy érdekes és egyben megható történettel üdvözölte a jelenlévőket:
„Velem történt meg… Sok évvel ezelőtt egy beregszászi borfesztiválon éppen bort kínáltunk a vendégeknek, amikor odajött hozzám egy hölgy és a következő párbeszéd alakult ki közöttünk:
– Ez magyar bor? – kérdi.
– A bort mi készítettük a férjemmel, – mondom.
– Önök magyarok, ugye? Mert hallom, hogy magyarul beszélnek.
– Igen, magyarok vagyunk.
– És hogyan kerültek ide?
– Itt születtem, a szüleim is itt születtek és a nagyszüleim is.
– És Ön ugyanazt a magyar nyelvet beszéli, amit Magyarországon lehet hallani?
– Igen.
– Tudna ott dolgozni?
– Igen, biztosan, van diplomám.
– És a férje is?
– Igen, a férjem is. Neki is van diplomája.
– Vannak ott rokonai?
– Igen, vannak.
– És akkor maguk miért nem mennek el oda?
– Mert valószínűleg nagyon szeretjük ez a helyet.
– Hát akkor maga nem normális.
Hát akkor szeretettel üdvözölök mindenkit, aki hozzám hasonlóan „nem normális” és még mindig itt van Beregszászban, szeretne tenni ezért a közösségért és egy szebb jövőért dolgozik. Ehhez kívánok sok erőt, egészséget és főleg békét.”
Talán Linner doktort is azért szeretjük annyira, mert ő is egy ilyen „nem normális” ember volt. Tehetségéért, tudásáért tárt karokkal várta őt a nagyvilág, bármilyen nagyvárosi kórházban, klinikán szívesen fogadták volna, ő mégis itt maradt Beregszászban és itt végezte el a 46 ezer műtétet. Az itt élő emberek ezt sosem felejtik el, emléke örökké él. Ezért évről évre a Linner-ünnepség keretén belül megemlékezünk róla és kiosztásra kerül a Linner-díj.
Az idei díjazottak is, mint minden évben, olyan sok éve hivatásukat fáradhatatlanul végző egészségügyi dolgozók, akik dr. Linner Bertalanhoz hasonlóan a beteg javát fontosabbnak tartották, minden másnál.
Dr. Gelebán Jolán laudációjából megtudtuk, hogy a doktornő 54 évet szentelt az orvoslásnak, mégpedig a gyerekek gyógyításának. Főorvos-helyettesként, járási gyermekorvosként is a Gondviselésbe vetett hite vezette. Szaktudása, figyelmessége és gondossága sok orvos számára példakép, az emberek számára pedig a megmentést jelentette sok esetben.
A díj átadása után a doktornő is szólt a jelenlévőkhöz. Elmesélte, hogy az orvosi hivatására nagy hatással volt a Linner doktorral való találkozása.
„Minden beteggel külön beszélgetett és feltűnt, hogy neki a beteg a legfontosabb”
– hangsúlyozta.
Az ápolók közül most Kovács Katalint tűntették ki Linner-díjjal, aki legtöbb évét a beregdédai rendelőben töltötte orvossegédként. Elhivatottságát minden szavában, minden tettében érezhették és ma is érzik a páciensek. Mindenki bizalommal fordul hozzá, hiszen ő szabadidejét nem sajnálva, mindig segítségére siet a bajban lévő embereknek.
Katalin megköszönte a díjat a szövetségnek, valamint a Jóistennek, hogy olyan hivatással ajándékozta meg, amely az életének lényeges részévé vált. Majd hozzátette, hogy a díj által még nagyobb felelősséget érez aziránt, hogy a betegeknek és az orvosoknak még odaadóbb segítője legyen.
Lovas András, dr. Linner Bertalan leszármazottja, mint minden évben, most is részt vett a rendezvényen. Gratulált a díjazottaknak és egy filmet is hozott, melynek részletét megnézhette a közönség. A történet a Linner családot, családfáját mutatja be. A leszármazottak a mai napig is büszkék arra, hogy olyan orvos is van a családfájukban, aki nem csak Kárpátalján, hanem annak határain túl is ismert és elismert, akire jó emlékezni és akinek példája már oly sok hivatást szült az évtizedek során.
Molnár János, beregszászi esperes-plébános, püspöki helynök és a Beregszászi KÉSZ lelki vezetője összefoglalva elmondta:
„Mi, keresztények mindig nagyra becsüljük a példaképeket. Linner doktorra is úgy tekintünk, mint egy példaképre. Nem csak orvosok számára példakép, hanem minden olyan ember számára, aki a hivatását komolyan, Istennek hálát adva éli a mindennapjaiban. Linner doktornál is kiemelhetjük a keresztény értékekhez való ragaszkodását. Mindezt egy olyan korban tette, amikor az embert nem tartották „normálisnak”, ha keresztény. Az ő gyógyítói feladatát úgy élte meg, mint közreműködője a Nagy Gyógyítónak, Krisztusnak, aki betegségeinket hordozta és akire a mi fájdalmaink nehezedtek. Ennek tudatában tudott alázatos maradni és kedvesen szólni a betegekhez. Hallottuk, hogy 46 000 műtétet végzett. De el kell mondani, hogy ahányszor belépett a műtőbe, annyiszor lépett be a templomba is.”
A rendezvény végén kulturális műsor következett, majd pedig állófogadásra invitálták a vendégeket.
Fehér Rita