Sárga lap a Csapi Városi Tanácsnak

Az október 19-én megjelent lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy a Csapi Városi Tanács október 11-i plenáris ülésén elutasította Balogh Oszkár KMKSZ-es városi tanácsi képviselőnek azt a kezdeményezését, hogy nyilvánítsák regionális nyelvvé a magyart a 40%-ban magyarok lakta határvárosban.
Azt megelőzően a tanács illetékes szakbizottsága több mint két hónapon át mondvacsinált okokra hivatkozva szabotálta, hogy a plenáris ülés elé vigye a kérdést. Az említett október 11-i ülésen végül kiderült, hogy a legtöbb tanácsi képviselő nem ért egyet az Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által elfogadott és az államfő által aláírt törvénnyel, amely némelyikük szerint olyan kedvezményeket is biztosítana a magyaroknak, ami „háborúhoz vezetne” a soknemzetiségű kisváros különböző etnikumai között. A megjegyzésekből minden jelenlévő leszűrhette, hogy ez a testület soha nem fogja Csapon regionális nyelvvé nyilvánítani a magyart.

Nem látván más lehetőséget, a KMKSZ helyi alapszervezetének vezetői úgy döntöttek, hogy aláírásgyűjtéssel fogják kikényszeríteni a városvezetésnél, hogy az új ukrán nyelvtörvény biztosította előnyöket terjessze ki a Csapon élő magyarokra is. Ennek megfelelően október 30-ára gyűlést hirdetett meg a kezdeményező csoport a csapi református parókiára abból a célból, hogy megválasszák az aláírásgyűjtést megszervező kezdeményező bizottságot. Ukrajna törvényeinek értelmében egy megyei alárendeltségű városban ezt legkevesebb 200 helyi lakos kezdeményezheti. A KMKSZ meghirdetett akciója a vártnál is jobban sikerült, megmozdult a város magyarsága, de oroszul beszélőkkel is találkoztunk a tömegben. Zsúfolásig megtelt a parókia udvara és terasza, egy félóra leforgása alatt összesen 301-en regisztrálódtak. Minden regisztrált csapi lakos kapott egy sárga színű lapocskát, amely segítségével később szavazhatott.

Elsőként Balogh Lívia, a KMKSZ Csapi Alapszervezetének elnöke köszöntötte az összegyűlt csapi lakosokat, ezt követően megválasztották a kezdeményező bizottság elnökének Balogh Oszkárt, titkárnak pedig Molnár Beátát. Az elnökké választott Balogh Oszkár városi tanácsi képviselő ismertette a nyelvtörvény ügyében Csapon kialakult helyzetet, elmondta, hogy több ukrajnai megyében ma már regionális nyelv az orosz, vagy például Aknaszlatinán a magyart, a románt és az oroszt is regionális nyelvvé nyilvánította a nagyközségi tanács. Elmondta továbbá, hogy a Csapi Városi Tanácsot is lehet erre kötelezni megfelelő számú aláírással.

Ezt követően a gyűlésen jelenlévők háromtagú számláló bizottságot választottak, majd a sárga lapok magasba emelésével egyhangúlag megszavazták, hogy legyen Csapon regionális nyelv a magyar. Megszavazták azt is, hogy pontosan ukránul hogyan hangozzék a követelés, amelyhez aláírásokat gyűjtenek. Végül a tömegből huszonhárman jelentkeztek önkéntes aláírásgyűjtőnek, őket a jelenlévők ugyancsak egyhangúlag választották meg erre a tisztségre.

A kezdeményező gyűlés végén Balogh Lívia lapunknak elmondta: „Kettőszáz támogató szükséges ahhoz, hogy a városi tanácsnak be kelljen jegyeznie ezt a kezdeményező bizottságot, ehhez képest háromszázan jöttek el. Ez mutatja az ügy támogatottságát, illetve a csapi magyar közösség erejét. Tudom, hogy olyanok is itt állnak, akiket a városvezetés megfenyegetett, hogy ha eljönnek, akkor kirúgják őket az állásukból, de ők vállalva a veszélyt itt vannak velünk, mert ezt az ügyet fontosnak tartják. Mi pedig, az itt megválasztott több mint húsz ember azon fogunk dolgozni, hogy ne csalódjanak, azon leszünk minden erőnkkel, hogy a magyar nyelv regionális státuszt kapjon Csapon.

Amennyiben sikerül a városban élő szavazásra jogosultak tíz százalékának aláírását összegyűjtenünk, abban az esetben a jelenlegi törvény értelmében ezt a Csapi Városi Tanács kötelezően el kell fogadja. De mivel a tízszázalékos határt a Régiók Pártja állítólag 30%-ra akarja emelni, mi arra törekszünk majd, hogy összegyűjtsük a szavazásra jogosultak 30%-ának aláírását, ami hozzávelőlegesen 2100 fő Csapon. Ha ez sikerül, nem lehet több kifogás a regionális státusz elfogadásával szemben.”

Badó Zsolt
Kárpátalja