A hónap témája: Március idusa 2011-ben Kárpátalján
A kárpátaljai magyarok ezen a napon ünneplik az 1848-as nemzeti forradalom évfordulóját, míg az ukránok arra emlékeznek, hogy 1939-ben ekkor kiáltották ki Huszton Kárpát-Ukrajna függetlenségét. Kárpát-Ukrajna hívei minden évben megemlékeznek a Kárpátalja visszacsatolásakor bevonuló magyar reguláris hadseregnek ellenálló ukrán elesettekről a Huszt melletti Vörös Mezőn állított emlékműnél. 2009-ben a megemlékezést állami szintre emelték. Eddig sosem jelentett gondot e két megemlékezés egybeesése, azonban idén a megyében zajló nemzetiségi konfliktus mesterséges szítása ahhoz vezetetett, hogy a magyar szabadságharc évfordulójának megünneplése is durva magyarellenes támadásokhoz vezetett.
A közelmúlt sajnálatos eseményei kapcsán ismét több írás látott napvilágot mind tudományos, mind publicisztikai igénnyel az 1938-1939-ben történt események, Kárpátalja visszacsatolásának, illetve a szicsgárdisták tevékenységének különböző szempontú elemzése céljából.
A kárpátaljai ukrán történetírás Ukrajna függetlenné válása után kiemelt témaként kezeli az egynapos állam, Kárpát-Ukrajna ügyét. Számos monográfia, tanulmány jelent meg az 1939-es eseményekkel kapcsolatosan. A szélsőjobboldal és más politikai erők viszont a média segítségével a konfliktusok felkorbácsolására használja ezt a múltbéli eseményt, amit az ukrán nyelvű hírportálok – főként a Zakarpattya.net – számtalan publikációi is tanúsítanak.
Március 13-án, a zakarpattya.net hírportálon a szélsőjobboldali „Szvoboda” Kárpátalja megyei szervezete nyilatkozatban követelte az Ungvári Magyar Főkonzulátustól a magyar állam történelmi felelősségének tisztázását a Kárpát-Ukrajna 1939-es „megszállásakor elkövetett bűntettek” és „az ukrán nép ellen 1939-1944-ben Kárpátalján végrehajtott népirtás” ügyében. A hírportálon vasárnap éjjel közzétett nyilatkozatában a „Szvoboda” kárpátaljai szervezete az ungvári magyar külképviseletnek arra a jegyzékére válaszolt, amelyet a helyi hatóságoknak küldött a Vereckei magyar honfoglalási emlékmű 2011. február 19-i felgyújtása kapcsán. A közlemény többek között leszögezi: „még messze nincs megoldva az a konfliktushelyzet, amelyet a főkonzulátus munkatársainak közvetlen közreműködésével idéztek elő rövidlátó ukrán és magyar politikusok”. A szélsőséges szervezet azt tanácsolta a magyar diplomáciai kirendeltségnek, hogy várja meg a bírósági ítéletet azzal kapcsolatban, hogy a szóban forgó ügyben ki az igazi bűnös, majd pontokba foglalva több kérdés tisztázására szólította fel a külképviseletet. A nyilatkozat szerzői kétségbe vonták a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) tulajdonjogát „a Vereckei hágón az ukrán hősök csontjaira dobált kőhalomra”. A „Szvoboda” szerint jelenleg nincs a magyar szervezet birtokában az „úgynevezett emlékmű” tulajdonjogát igazoló okmány, így a létesítmény nem minősül műemléknek. A nyilatkozat szerint tisztázásra szorul az is, hogy hová szórták el a pénzt – hivatalnokokat fizettek le belőle vagy zsebre vágták – a KMKSZ vezetői, akik máig nem tudták megoldani a rájuk bízott feladatot az emlékmű (tavaly novemberben kezdeményezett) hivatalos bejegyeztetésével kapcsolatban. Végezetül a szélsőjobboldali szervezet figyelmeztette az Ungvári Magyar Főkonzulátust: „még sok munka vár önökre, míg „tisztázzák a történelmi igazságot a magyar állam Kárpát-Ukrajna 1939-es megszállása idején elkövetett bűntettei, valamint az ukrán nép ellen 1939–1944-ben Kárpátalján végrehajtott, a lakosság közel egyharmadát elpusztító népirtás kapcsán”.
Ivan Baloga, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, attól tartva, hogy március 15. megünneplése okán kiéleződhet a magyar–ukrán nemzetiségi feszültség, arra kérte Beregszász vezetését, hogy a konfliktusok elkerülése végett a magyar nemzeti ünnep megtartását tegyék át egy másik napra. Az önkormányzati vezető felvetéséről rövid összefoglalót tett közzé az ua-reporter.com és a zakarpattya.net.ua. A felvetést óriási felháborodással fogadta a magyar közvélemény, ezért kissé feszült hangulatban, de a tervezett időpontban mégis megrendezésre került a Beregszászi Városi Tanács által szervezett ünnepi rendezvény. Gajdos István, Beregszász polgármestere a Sion Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy hivatalos formában senki sem kereste meg a városvezetést a rendezvény elnapolásával kapcsolatban, azonban a sajtóban megjelent Megyei Tanács elnökének javaslata ellenére ragaszkodnak a március 15-i rendezvény megtartásához, a véleménye szerint a dátumok átírása helyett a rendvédelmi szerveknek kell megfelelően biztosítani a helyszíneket, hogy az ünneplők közé ne keveredhessenek rosszindulatú provokátorok, akiket esetleg gyűlöletszításra „exportáltak””. Gajdos úgy vélte Ivan Baloga kijelentésével csupán magát szerette volna bebiztosítani egy esetleges provokáció esetére.
A Kárpátalja hetilap arról számolt be, hogy március 13-án, az Emberi Méltóság Tanácsának vezetői, a KMKSZ és a magyarországi Ukrán Országos Kisebbségi Önkormányzat elnökei közösen koszorúzták meg a Vereckei honfoglalási emlékművet. A rendezvényen résztvevő Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának korábbi elnöke a koszorúzás során hangsúlyozta, hogy nagyon fontosnak tartja, hogy a 150 ezres kárpátaljai magyarság félelem nélkül ünnepelhesse meg március 15-ét, és elfogadhatatlannak tekinti az ukrán hatóságok kérését az ünneplés elhalasztását illetően. Lomnici beszédében kiemelte, hogy: „minden népnek, így a magyarnak is joga van – határokra való tekintet nélkül – ünnepeinek a megtartására.”
Az 1848-49-es forradalom- és szabadságharc méltatása Kárpátalja magyar lakta településein, intézményeiben a szokott módon zajlottak, s a hír, hogy a szvobodások provokációkat terveznek ezen a napon a magyar rendezvényeken, szerencsére tévesnek bizonyult. Rendzavarás nélkül került sor március 15-én délben Beregszászban a központi megyei megemlékezésre; a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola március 14-én és 15-én is tartott ünnepi megemlékezést, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség március 15-én délután Munkácson tartotta központi rendezvényét; a megyeszékhely magyarsága pedig a késő délutáni órákban az ungvári Petőfi téren méltatta az ünnepet; ezen kívül számos ünnepi rendezvényre került sor Kárpátalja magyarlakta településein, magyar iskoláiban. Ugyanezen a napon a megye ukrán lakossága Kárpát-Ukrajna 72. évfordulóját méltatta. Március 15-én az ukrán jobboldali szervezetek és politikai pártok több helyszínen is megemlékezéseket tartottak, többek között a Vereckei-hágón és a Huszt melletti Vörös Mezőn.
A Vereckei hágón az ukrán hősöknek állított emlékműnél tartott ünnepségen a kárpátaljai „Szvoboda” tagjaihoz a galíciai elvtársak is csatlakoztak. A rendezvény főszónoka a Vereckei emlékmű felgyújtásában részt vett Oleg Kucin volt. Beszédében a szicsgárdisták hőstetteinek méltatása mellett a politikus többször hangsúlyozta, hogy szerintük megengedhetetlen, hogy a szicsgárdisták „csontjait magyar megszálló birodalmi jelképek” és „mulya ukrajnai és magyar politikusok gyalázzák meg”, ezért bírósági úton kezdeményezni fogják a „kőhalmaz” lebontását. (Megjegyzés: Egy március 16-i publikációban Kucin már le is nyilatkozta, hogy válaszkeresetet nyújtott be a bíróságra a Vereckei honfoglalási emlékmű lebontásáért, mivel azt az ukrán nép számára sértőnek és megalázónak tartják). A Vereckén tartott megemlékezés után a szvobodisták ellátogattak Volosin szülőfalujába, Kelecsinbe, ahol a tiszteletére emelt emléktáblánál koszorúztak, majd a Vérmezőn lévő emlékparkba indultak, ahol a Megyei Tanács által szervezett rendezvényhez akartak csatlakozni. Az útba eső szicsgárdista síroknál megállva Kucin durva jelzőkkel színesítve mondanivalóját mesélt a résztvevőknek a „magyar megszállók” rémtetteiről. A Vörös Mezőre érve szembesültek azzal, hogy a hivatalos rendezvények véget értek, amit az állami politika és a megyei vezetők „letudás szintű” és hazafiatlan hozzáállásának minősítettek. Az itt elmondott felszólalásában Oleg Kucin bírálta az államhatalom ukránellenes beállítottságát, ami még aktívabb cselekvésre készteti a jobboldalt, a nemzeti erőket, mivel fenyegetve érzik Kárpátalja sorsát: a ruszin kérdés politizálása, a magyarok revizionista politikája, az oroszok titkosszolgálati módszerekkel végzett destabilizációs tevékenysége, és nemzetiségi uszításai miatt, úgy véli, az autonómia törekvések ismét fenyegetést jelenthetnek a régiónak.
Ungváron szintén megemlékezést és fáklyás felvonulást tartottak a nacionalista szervezetek a jubileum tiszteletére, melyen 85%-ban fiatalok vettek részt. A „Szvoboda”, a „Szokil” (Sólyom) Egyesület, a „Sztudentszka szvoboda” és más jobboldali szervezet képviselőiből nagyjából egy 100 fős társaság gyűlt össze, akik „Éljen Ukrajna!”, „Éljen a nemzet!”, „Halál az ellenségre!”, „Éljen Volosin!”, „Budapest, kérj elnézést!” és más jelszavakkal vonultak végig a városon.
A március 15-i rendezvények kapcsán kialakult feszültség és vita a rendezvények megtartása után is téma volt az kárpátaljai ukrán sajtóban.
Március 17-én Joszip Kobály régész, akit korábban a kárpátaljai magyarok Kobály Józsefként tiszteltek, is szállította a saját adag olaját a tűzre. Cikket tett közzé a „Feszt” című ungvári napilapban, amit az internet-kiadványok is átvettek. A szerző röviden kommentál egy másodlagos forrást, a sztálini rémuralom idején, 1946-ban, a „Zakarpatszka Pravda” újságban megjelent írást – a „fasiszta magyarok 1939-44 közötti rémtetteiről”. A Kommunista Párt szócsöve jelentést közölt a Megyei Rendkívüli Bizottsághoz beérkezett panaszok alapján, melyben „statisztikai” adatokat közöltek arról, milyen károkat, anyagi- és emberveszteségeket okozott a magyar „megszálló” rendszer Kárpátalján. Mivel a levéltárak a mai napig nem adnak hozzáférést ilyen jellegű adatokhoz, úgy gondoljuk, egy szovjet kommunista propagandalap híradását nem lehet objektív forrásnak tekinteni, és elhamarkodott, nemzetiségi sérelmeket előidéző következtetéseket ez alapján levonni.
Március 19-én a „Szvoboda” beregszászi városi szervezetének vezetője, Vaszil Vovkunovics felháborodásának adott hangot és tisztázni akarta azt az állítólagos rémhírt, hogy az ukrán szélsőjobboldali szervezet tagjai meg akarták volna zavarni a városi tanács által szervezett magyar nemzeti ünnepi rendezvényt – adta hírül a zakarpattya.net.ua. Vovkunovicsot teljesen meglepte, hogy a városvezetői az esetleges provokációk esetére evakuációs tervet készíttettek, és a tanárokkal felelősségvállalási nyilatkozatokat írattak alá az ünnepségre kivitt iskolásokért. Elmondása szerint a „Szvoboda” beregszászi tagjai nem is tartózkodtak a rendezvény ideje alatt Beregszászon, mivel a Vörös Mezőn tartott ünnepségen tisztelegtek Kárpát-Ukrajna védőinek. Ezen kívül hozzátette, a szervezet csupán a történelmi igazságtételért küzd, hogy elismerjék a szicsgárdisták és Volosin tevékenységét és békésen megférnek a magyarokkal.
A zakarpattya.net.ua március 16-án egy közvélemény-kutatás eredményeiről számolt be, melyet az Ukrán Néppárt kárpátaljai szervezete végzett. A párt a megyeszékhelyen található Volosin szobra mellett készített felmérés során arra volt kíváncsi, hogy a lakosság mennyire van tisztában történelmi eseményekkel, mit tud az egykori Kárpát-Ukrajnáról és Volosinról. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 58,3 % tisztában volt azzal, hogy milyen esemény zajlott 1939. március 15-én a mai Kárpátalján, közülük 70,8 % vélekedett úgy, hogy Kárpát-Ukrajna kikiáltása fontos történelmi esemény egész Ukrajna számára. A megkérdezettek 30,9 %-a egyáltalán nem hallott arról, hogy több százan estek el a harcokban, 40,5%-uk pedig nincs tisztában Volosin tevékenységével. Az eredményekből a szervezők arra a következtetésre jutottak, hogy az iskolákban, felsőoktatási intézményekben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a korszak eseményeinek megtanítására. A felméréssel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a minta nagyságára, a mintavétel módjára és a felmérés időpontjára vonatkozóan semmilyen adatot nem közöltek, így az sem derült ki, hogy reprezentatív-e a felmérés. Továbbá módszertani szempontból a kapott eredményeket nagyban befolyásolhatta a kiválasztott helyszín, ahol a felmérést végezték és az időpont is, ha például közvetlenül a megemlékezés előtt vagy után a megemlékezés helyszínén végezték el a felmérést általános szociológiai következtetések levonására semmiképp nem lehet vállalkozni.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség március 21-én nyilatkozatot tett közzé, melyben felhívja a figyelmet a kárpátaljai és az országos médiában tapasztalható magyarellenes hangulatkeltésre. A Szövetség kijelenti, hogy a hatályos ukrán törvényeknek megfelelően a kárpátaljai magyarság továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy szabadon ünnepelhesse nemzeti ünnepeit, használhassa nemzeti szimbólumait, emlékműveket emelhessen a magyar történelem jeles eseményeinek. A KMKSZ arra kéri az ország vezetőit, és a józan politikai erőket, hogy vessenek gátat a magyarellenes akcióknak és propagandának.
Előrelátható, hogy az ügy folytatódni fog. Hamarosan megkezdődik az emlékművet megrongáló kárpátaljai szvobodások pere, amit a radikális párt magyarellenes kirohanásokra fog használni. A verecekei emlékmű jogi helyzetének rendezése is kiválóan alkalmas a hisztériakeltésre.
Cui prodest? Szinte mindenkinek jó a magyarellenes akciózás, kivéve a kárpátaljai magyarokat és a vidék más, egymással békében élni szándékozó lakóit. Jó a szélsőséges ukrán nacionalistáknak, mert védhetik a hazát a nem létező veszélyekkel szemben, jó a kormánynak, mert eltereli a figyelmet a roppant szociális feszültségektől, jó az oroszoknak, mert szembefordíthatják Ukrajnát és Magyarországot, jó a szomszédos államoknak, mert lám, megint a magyarokkal van baj. Nekünk nem jó, s a jövőnk szempontjából rendkívüli veszélyeket hordoz. Tegyünk ellene.
Lehoczky Tivadar Intézet