A keleti partnerség nem a bővítési politika eszköze

Az Európai Unió keleti partnerségi programja nem a közösség bővítési politikájának eszköze, ezért nem szabad teljesíthetetlen igényeket kelteni iránta – mondta a német kancellár csütörtökön a Bundestagban.

Angela Merkel a német törvényhozás alsóházában az EU-tagállamok és a keleti partnerségi programban részes országok csütörtökön Rigában kezdődő csúcstalálkozójáról szólva kiemelte, hogy az EU keleti határvidékén fekvő országokkal 2009-ben indított szomszédsági program az ukrán válság révén „minden eddiginél fontosabb”.

Ugyanakkor minden partnerrel a helyzetének és törekvéseinek megfelelő módon kell alakítani a kapcsolatokat, így tiszteletben kell tartani például azt, hogy Örményország nemcsak az EU-val, hanem Oroszországgal is szoros viszonyt kíván ápolni és csatlakozik az Eurázsiai Unióhoz.

Alapvető fontosságú az is, hogy nem szabad választásra kényszeríteni a partnereket az EU és Oroszország között – mondta Merkel, hangsúlyozva, hogy a keleti partnerségi program nem irányul senki ellen , és „különösen nem Oroszország ellen”.

Az EU hajlandó tárgyalni Moszkvával a keleti partnerségi programot övező aggodalmairól, de kiáll amellett, hogy a programban részes országok önállóan, külső befolyás nélkül határozhassanak az EU-hoz való közeledés ügyében. Ez a partnerek „szuverén döntése”, és „senkinek sincs joga ahhoz, hogy eltorlaszolja az általuk választott utat” – mondta a német kancellár, ismételten elítélve az ukrajnai Krím félsziget „nemzetközi jogot sértő” bekebelezését Oroszországba és Ukrajna keleti térségének destabilizálását.

A világ legfejlettebb iparú országait összefogó csoport éppen az ukrán válság miatt dolgozik Oroszország nélkül – hangsúlyozta Angela Merkel, utalva a G7-csoport vezetőinek június elején Bajorországban tartandó csúcstalálkozójára.

Németország felfogása szerint a G7-csoport „értékközösség”, ami azt is jelenti, hogy tagjai „fellépnek a szabadságért, a demokráciáért és a jogállamiságért, és tiszteletben tartják a nemzetközi jog előírásait és az államok területi sérthetetlenségét” – mondta a kancellár.

Az ukrán válságban követett orosz politika nem egyeztethető össze ezekkel az elvekkel, és amíg Oroszország nem kötelezi el magát a nemzetközi jog alapelvei mellett, addig „elképzelhetetlen”, hogy visszatérjen a csoportba – szögezte le Angela Merkel. (A G8 csoport tavaly alakult vissza G7 csoporttá, miután Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt.)