Amerikai intézet: Ukrajna kontroll nélküli felfegyverzése zajlik

Ukrajna ismét a fegyverkereskedők paradicsomává válhat, de más súlyos következményei is lehetnek a jelenlegi háború után az ország fegyverekkel való elárasztásának, ha az ukránoknak adományozott modern pusztító eszközök rossz kezekbe kerülnek. Márpedig erre megvan az esély – hívja fel a figyelmet elemzésében a Modern War Institute (MWI). Az amerikai hadsereg katonai akadémiáján, a West Pointon működő intézet weboldalán megjelent cikk szerint a terrorizmus globális térnyerésével kell számolnia a nemzetközi közösségnek, ha még a háború vége előtt nem teszik meg a megfelelő lépéseket.

A terrorizmus térnyerésének rémálomszerű forgatókönyvével kell számolnia a világnak, ha az Ukrajnát a Nyugatról elárasztó fegyverek illetéktelen kezekbe kerülnek – olvasható a West Pointon működő Modern Háború Intézete (Modern War Institute) oldalán megjelent elemzésben.

A cikk szerzői, Doug Livermore alezredes, az amerikai Nemzeti Gárda különleges műveleti különítményének parancsnokhelyettese és Erin K. McFee, az Irregular Warfare Initiative munkatársa, a Chicagói Egyetem kutatója szerint bár Ukrajna honvédő harcában igen hatékonynak bizonyultak, rossz kezekbe jutva súlyos veszélyt jelentenek az olyan hordozható légvédelmi eszközök (MANPADS), mint a Stinger és a Starstreak rakétarendszerek.

Az orosz katonai repülőgép- és helikopterflottáját megritkító MANPADS-ek ugyanis polgári utasszállító repülőgépek ellen is bevethetők, az amerikai Javelin és a brit NLAW irányított páncéltörő rakéták pedig  még a legfejlettebb harckocsikat is képesek megsemmisíteni. Utóbbiakból állítólag mintegy harmincezer darab áll az ukrán erők rendelkezésére.

Csúcsfegyverek illetéktelen kezekben

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a szovjet-afgán háborúban az amerikaiak titkos közbelépése előtt a szovjetek teljes légi fölényt élvezve aprították a mudzsahedineket, a Stingerek bevetése azonban megváltoztatta az erőviszonyokat. Mivel azonban a CIA időben felismerte a radikális iszlamisták, például a későbbi al-Kaida-vezér Oszama bin Laden által képviselt fenyegetést, még szovjetek 1989-es visszavonulása előtt komoly erőfeszítéseket tettek a használaton kívüli Stingerek visszaszerzésére. A dolgozat szerint nagyrészt ennek tudható be, hogy az 1990-es években a MANPADS-ektől megfosztott al-Kaida végül nem az utasszállító repülőgépek elleni rakétatámadásokra alapozta terrorstratégiáját. A cikket jegyző katonai szakértők úgy vélik, Ukrajnában is szükség mutatkozik erre a leszerelési taktikára ahhoz, hogy elejét vegyék a modern fegyverekkel való visszaéléseknek.

Miként a szerzők felidézik, a Szovjetunió felbomlása a fegyverkereskedelem példátlan időszakát indította meg: Ukrajnából és az egykori bolsevik impérium más tagköztársaságaiból a világ minden tájára áramlottak tonnaszám a megbízható és viszonylag olcsó szovjet fegyverek. Ukrajna pedig egy évtized alatt lenyűgöző haszonra tett szert hatalmas fegyverkészleteinek kiárusításából.

A kereskedelemből származó haszonból javarészt azok a volt szovjet tiszteket gazdagodtak meg, akik ellenőrizetlenül hozzáférhettek a raktárakhoz.

Noha Ukrajna 2014 óta jelentősen megreformálta fegyveres erőit – amelynek soraiban a szerzők állítása szerint mára a korrupció is visszaszorult –, fennáll a veszélye annak, hogy a háború után, amikor a gazdaság romokban áll és leszerelő ukrán katonák tömegei válnak munkanélkülivé, az ország ismét a fegyverkereskedők gyűjtőhelyévé válik.

Mint írják, a katonai segítséget nyújtó országoknak csak szigorú feltételekkel szabadna útnak indítaniuk, valamint nyomon kellene követniük a fegyverszállítmányaikat. A páncéltörő rakétákat és a MANPADS-okat csak olyan szigorú végfelhasználói megállapodásokkal szabad átadni az ukrán erőknek, amelyek megakadályozzák a későbbi eladásokat, és előírják a fegyverek visszaszolgáltatását, amikor azt az adományozó kéri. Az ilyen megállapodások azt is előírhatják, hogy az ukrán erők mely elemei kaphatnak fegyvereket, és ezáltal megtiltják a fegyverek kiadását olyan alakulatoknak, amelyeket szélsőséges ideológiával vagy a háborús törvények megsértésével gyanúsítanak.

Az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekre vonatkozó amerikai jogszabályok például kifejezetten tiltják, hogy az Azov-zászlóalj neofasiszta elemeinek kezébe kerüljön az adományozott felszerelés.

Az ilyen megállapodások előírhatják a fegyverkészletek rendszeres leltározását és az ilyen nyilvántartásoknak az adományozó ország rendelkezésére bocsátását, azzal a feltétellel, hogy ez megkönnyíti a fel nem használt lőszerek későbbi visszaszerzését. Végezetül, az adományozó országok hírszerző szolgálatai, ahogyan a CIA tette Afganisztánban, aktívan nyomon követhetik és megpróbálhatják visszaszerezni a fegyvereket az ellenségeskedések megszűnése után. A cikk szerint az ukránoknak szállított fegyverek tekintetében már folyamatban kellene lennie egy sokoldalú leszerelési és reintegrációs tervnek.

Ennek tartalmaznia kell a különböző fegyverrendszereket visszaszolgáltató személyek kártalanítására, valamint oktatási és képzési lehetőségekre szánt forrásokat, ezzel ösztönözve a leszerelt katonákat a munkába való visszatérésre.

Forrás: hirado.hu

Nyitókép: Az ukrán területvédelmi erők egyik tagja a Javelin használatát tanulja egy kiképzésen, Kijevben, 2022. március 09-én. Forrás: EPA/ROMAN PILIPEY