Elnökválasztás Kárpátalján: racionalizmus és konszolidáció
Különösebb felhajtás nélkül, szervezetten zajlott az elnökválasztás a megyében – írja összefoglalójában a Karpatszkij Objektív.
A portál szerint a kárpátaljaiak az ország többi részéhez hasonlóan tisztában voltak vele, hogy a helyzet stabilizálása, a nemzet konszolidációja érdekében mielőbb meg kell választani az új elnököt. Ennek eredményeként a független Ukrajna történetében először már az első fordulóban eldőlt, hogy ki lesz az államfő.
Kárpátalján a szavazók valamivel több, mint 52 százaléka ment el voksolni múlt vasárnap. A legaktívabbaknak az ungváriak bizonyultak (65 %), valamint a Nagybereznai (65 %) és a Volóci (64 %) járás lakói – írja a Karpatszkij Objektív.
A cikk emlékeztet, hogy az előzetes végeredmény szerint Porosenko Kárpátalján a szavazatok megközelítőleg 70 százalékát szerezte meg, őt Julija Timosenko követi a voksok 13,12 százalékával, majd Ljasko (7,61 %) és Hricenko (4,05 %) következnek. A Karpatszkij Objektív ezzel összefüggésben rámutat, hogy a 74. számú, Beregszász központú választókerületben (Beregszász, Beregszászi és Nagyszőlősi járások), ahol a lakosság jelentős része magyar nemzetiségű 66 609-en mentek el szavazni, s közülük 44 526-an (66,84 %) Petro Porosenkóra szavaztak, míg Timosenko 6 142 (9,22 %), Ljasko pedig 3 891 (5,84 %) voksot kapott.
A portál kiemeli, hogy a szavazás a megye mind a hat választókerületében rendben zajlott, súlyos szabálysértést sehonnan sem jelentettek.
A Huszti, Ilosvai és Técsői járásokban a választási részvétel nem volt túl magas, ami a Karpatszkij Objektív szerint egyebek mellett arra vezethető vissza, hogy a szavazók egy jelentős hányada külföldön keresi a kenyerét. A portál arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyébként aktív megyeszékhelyen ezúttal a „roma” és a „diák szavazókörzetekben” volt a legalacsonyabb a részvétel. A cikk szerint a romák távolmaradása annak tudható be, hogy ezúttal nem „agitáltak” a körükben egyik jelölt mellett sem, így előzetes „felkészítés” nélkül kellett volna elmenniük voksolni. Az egyetemisták esete szintén világos, véli a portál: a meghívót a választásra Ungváron kapták, a szavazás napján viszont inkább otthon akarózott lenniük. Végeredményben sehol nem szavaztak.
Szakértők szerint az előző választások alkalmával a leggyakoribb szabálytalanságnak a szavazók megvesztegetése számított, most viszont a szavazólapoknak a megfelelő igazoló dokumentumok nélküli kiadása, bár az ilyen esetek száma is jelentéktelen volt. Mindenekelőtt faluhelyről jelentettek hasonló eseteket, ahol a helyi lakosok ismerik egymást – mutat rá cikkében a Karpatszkij Objektív.