Holland kormányfő: az EU-tagállamoknak fokozniuk kell Ukrajna támogatását
Az EU-tagállamoknak fokozniuk kell Ukrajna pénzügyi, katonai és egyéb támogatását, mivel számos tagállam továbbra sem tesz eleget ezen a téren – jelentette ki Rob Jetten holland miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben.
Az uniós vezetők tanácskozására érkezve Jetten hangsúlyozta: az ukránoknak minden szükséges eszközt biztosítani kell ahhoz, hogy megvédhessék lakosságukat, ezért felszólította az európai vezetőket, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott támogatást.
„Fokozzuk az erőfeszítéseinket, és támogassuk Ukrajnát, hogy megnyerhesse ezt az értelmetlen háborút”
– tette hozzá.
Az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretéről szólva Jetten kijelentette: bár mindenki gyors megállapodásra törekszik, fontosabb megfelelő költségvetés elfogadása, mint egy elhamarkodott, kedvezőtlen egyezség.
Hangsúlyozta, hogy az ír uniós elnökség jelenlegi javaslata Hollandia számára nem elfogadható. Jetten szerint az uniós költségvetésnek a jövő kihívásaira kell összpontosítania, különös tekintettel Európa versenyképességére, biztonságára és a jövőbeli jólét biztosítására.
Gitanas Nauseda litván elnök üdvözölte az ír elnökségköltségvetési javaslatát, amelyet kiegyensúlyozottnak nevezett. Elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy a kohéziós és a közös agrárpolitikai források, valamint Ukrajna támogatása változatlan maradt, ugyanakkor kifogásolta az európai hálózatfinanszírozási eszköz, különösen a katonai mobilitás, valamint a versenyképességi alap forrásainak csökkentésére vonatkozó javaslatot.
Hangsúlyozta: a többéves keretköltségvetésnek (MFF) ambiciózusnak kell lennie, és méretének közel kell állnia az Európai Bizottság eredeti javaslatához, mivel megfelelő finanszírozás nélkül nem lehet megvalósítani az új prioritásokat. Mint mondta, év végéig jó lenne a megállapodást elérni, bár az nehéz lesz.
Ukrajnával kapcsolatban Nauseda azt mondta: folytatni kell az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozását, a szankciók végrehajtását, valamint a katonai, politikai és gazdasági támogatást. Szorgalmazta az Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások további fejezeteinek megnyitását, hangsúlyozva, hogy Európának pozitív jelzést kell küldenie Kijevnek az uniós integráció kilátásairól.
Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy az Európai Unió hosszú távú költségvetését jelentősen csökkenteni kell. Az ír elnökség javaslata szerinte jó irányba mutat, de még nem elegendő a megállapodáshoz.
Merz közölte, hogy nem számít megállapodásra az uniós csúcson, de reményét fejezte ki, hogy az uniós vezetők az év végéig egyezségre jutnak. Mint mondta a decemberi tanácskozás emiatt akár több napos is lehet.
Rumen Radev bolgár kormányfő azt mondta: feltételezi, hogy Oroszország állhatott bolgár partok közelében történt teherhajókat ért fekete-tengeri dróntámadás mögött, ugyanakkor erre egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték. Radev az ügy miatt bekérette Oroszország szófiai nagykövetét, akivel közölte a bolgár fél feltételezéseit. Mint mondta a hatóságok már megvizsgálták az egyik, támadást túlélő hajót, de nem találtak bizonyítékot a drónok eredetére. Bejelentette, hogy az, épségben maradt hajót egy bolgár kikötőbe vontatják, ahol átfogó vizsgálatot indítanak az esetleges drónmaradványok felkutatására.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kijelentette, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetésére vonatkozó jelenlegi javaslat túlságosan költséges és teljes mértékben elfogadhatatlan mivel 60 százalékkal növelné Svédország nettó befizetését.
Kristersson szerint feszült tárgyalások várhatók, és kizárta, hogy ebben vagy a következő hónapban megállapodás szülessen. Hozzátette, abban sem biztos, hogy az év végéig sikerül egyezségre jutni. Közölte, hogy Svédország jelenlegi álláspontja szerint a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) mintegy 1 százalékának megfelelő uniós költségvetési hozzájárulás tekinthető észszerűnek.
Andrej Babis cseh miniszterelnök teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság által javasolt új uniós adókat, amelyek célja az EU költségvetési bevételeinek növelése. Különösen a dohánytermékekből származó adóbevételeket és a szén-dioxid-kibocsátást érintő javaslatokat kifogásolta.
Micheál Martin ír miniszterelnök szerint komoly kihívást jelent az MFF-megállapodás elérése az év végéig, mivel jelentős nézetkülönbségek vannak a tagállamok között. Egyes országok a költségvetés csökkentését, mások a kohéziós és agrárpolitikai támogatások megőrzését, míg megint mások a versenyképesség erősítését sürgetik.
Hangsúlyozta:
a tagállami befizetések mintegy 46 százalékát biztosító országok túl magasnak tartották az Európai Bizottság eredeti költségvetési javaslatát, ezért az ír elnökség jelentősen csökkentette a tervezett kiadásokat. A javaslat célja ugyanakkor nem a végleges megállapodás elérése, hanem az érdemi tárgyalások megindítása volt.
Forrás: MTI