Klimkin szerint a legfontosabb kérdésekben nem született eredmény a normanidai négyek külügyminiszteri találkozóján

Nem sikerült előrelépni a fogolycsere, valamint Ukrajna oroszországi határa fölötti ellenőrzésének helyreállítása terén – közölte Pavlo Klimkin, az ukrán diplomácia vezetője a normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország külügyminisztereinek a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó szombat esti berlini találkozóját értékelve.

Vasárnapi ukrán sajtóforrások szerint Klimkin leszögezte, hogy mindaddig nem lehet szabad és demokratikus választások megrendezéséről beszélni, amíg foglyok vannak a Donyec-medencében. Nem lehet szó biztonságról sem addig, amíg Oroszország ki nem vonja fegyvereit, zsoldosait és katonáit Ukrajnából – tette hozzá. „Meggyőződésem, hogy ezeket a kérdéseket csakis együtt kezelve lehet megoldani” – jelentette ki.
Elmondta, hogy a találkozón az orosz fél nem reagált arra a kezdeményezésre, hogy hozzanak létre albizottságot a határkérdés megvitatásáról. Az ukrán hatóságok jelenleg nem tudják ellenőrizni a donyecki és luhanszki szakadár területek és az Oroszország közötti államhatárszakaszt, amin keresztül Kijev szerint Oroszország katonai utánpótlással látja el a szeparatistákat. A minszki megállapodásokban ugyanakkor rögzítették, hogy helyre kell állítani az említett határszakasz ukrán ellenőrzését, ami Kijev számára kulcskérdés. Petro Porosenko ukrán államfő pénteken sürgette, hogy mihamarabb kezdődjenek meg a tárgyalások az orosz csapatok és fegyverek Ukrajna területéről való kivonásáról, az ukrán határellenőrzés helyreállításáról a Donyec-medencében. Leszögezte, hogy a minszki megállapodások minden pontjának még idén teljesülnie kell.
Az ukrán külügyminiszter elmondta, hogy az alkotmánymódosítás kérdésében továbbra is komoly nézeteltérés van Kijev és Moszkva között. Az orosz fél változatlanul elégedetlen az ukrán alaptörvény decentralizációt célzó módosításáról készült előterjesztésben a szakadár területeknek nyújtott többlet önrendelkezési jogokkal. Moszkva szerint az ukrán alkotmánymódosítási tervezet „nem tükrözi azt, milyen módon valósul meg a konfliktus enyhülése és a stabilizáció” a Donyec-medencében – mondta Klimkin. A Kijevben komoly belpolitikai vihart kavaró decentralizációs alkotmánymódosítási javaslat a helyi közösségeknek nyújt több önrendelkezést egyformán az egész ország területén, nem tesz kivételt a szakadárok által ellenőrzött területekkel, azaz nem nyújt nekik autonómiát, sem különleges jogállást. Míg ezt Moszkva kevesli, úgy az előterjesztést ellenző ukrán politikai erők tartanak attól, hogy a többletjogok lehetőséget biztosítanak a szakadár területeknek az Ukrajnából való kiszakadásra.
Klimkin elmondása szerint a berlini találkozón részletesen elmagyarázta orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak az alkotmánymódosítási indítvány politikai és jogi logikáját. Hangsúlyozta, hogy csakis szabad és demokratikus, a nemzetközi normáknak megfelelő helyhatósági választások útján megválasztott helyi vezetés biztosíthatja a stabilitást a jelenleg fegyveres konfliktus sújtotta térségben. Leszögezte, hogy Kijev kész tárgyalni szabályos választások útján hatalomra kerülő kelet-ukrajnai vezetőkkel, de szerinte nem vezet sehova olyan szakadárokkal tárgyalóasztalhoz ülni, akik törvénytelen módon megrendezett és meghamisított eredményű voksolással jutottak vezető pozícióba.
Közben Volodimir Ruban, a fogolycserével foglalkozó ukrán központ vezetője nyilvánosságra hozta, hogy Moszkvától ajánlatot kaptak az Ukrajnában elfogott két orosz hírszerző tiszt kicserélésére az Oroszországban bebörtönzött Oleh Szencov ukrán filmrendezőre és a vele együtt elfogott Olekszandr Kolcsenkóra. Ruban annyit árult el, hogy az ajánlatot múlt héten Minszkben kapta Kijev és nem szakadár, hanem orosz féltől, amelyet viszont annak kérésére nem fed fel. Hozzátette, hogy a tárgyalás az említett foglyok kicseréléséről „meglehetősen komoly” volt.