Magyarország az üzleti környezet javításában segíthet Ukrajnának

Magyarország elsősorban az üzleti környezet és a versenyképesség javítása, a befektetések növelése, és a kis- és középvállalati (kkv) szektor erősítése terén nyújthat szakpolitikai segítséget Ukrajnának – mondta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára kedden Párizsban, a magyar OECD-UNESCO képviselet MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által szervezett Ukrajna nap elnevezésű találkozón a közlemény szerint az államtitkár hozzátette: Magyarország alapvető érdeke a szabad piacgazdaság és a stabil demokrácia erősítése Ukrajnában.

Mikola István kiemelte, hogy Magyarország messzemenően érdekelt az ukrajnai gazdasági reformok sikerében, mert a magyar külgazdasági stratégia és a magyar export egyik kiemelt területe a keleti-európai térség.

A közlemény szerint Ángel Gurría OECD-főtitkár a találkozón hangsúlyozta: az OECD sikeresen támogatta a kelet-közép-európai országokban a piacgazdasági átalakítást és a demokrácia kiépítését, és reméli, hogy hasonlóan sikeres együttműködés alakul ki Ukrajnával is.

A közlemény idézi Cséfalvay Zoltán magyar OECD-UNESCO nagykövetet, aki elmondta: nem véletlen a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) magas szintű részvétele az OECD rendezvényén, hiszen ezek az országok 1989 óta rendkívül komoly tapasztalatokkal rendelkeznek a piacgazdasági átalakítás és a szerkezeti reformok terén.

A találkozót az OECD és Ukrajna között 2015 áprilisában aláírt cselekvési tervben foglalt célok megvalósítási módjainak kidolgozására hívták össze. A terv fő súlypontjai a korrupcióellenes intézkedések, a jogállami intézmények reformja és az üzleti környezet erősítése.

A rendezvényen részt vesz Ajvarasz Abromavicsusz ukrán gazdasági miniszter és az ukrán kormány több vezető képviselője, Miroslav Lajcák szlovák miniszterelnök-helyettes, a visegrádi négyek és a balti országok külügyi államtitkárai, valamint az OECD, a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői – olvasható a képviselet tájékoztatásban.