Merkel és Macron az elfogott ukrán tengerészek szabadon bocsátását és a Kercsi-szoros szabad átjárhatóságát követeli
Oroszországnak szabadon kell bocsátania a Kercsi-szorosnál elfogott ukrán tengerészeket és gondoskodnia kell a tengerszoros szabad átjárhatóságáról – követeli Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő.
Pénteken kiadott közös közleményükben aláhúzták: nagyon nyugtalanító az emberi jogok helyzete a nemzetközi jog megsértésével Oroszországhoz csatolt Krím félszigeten, és nagyon nyugtalanító az is, hogy Oroszország katonai erőt alkalmaz az Azovi-tenger bejáratát alkotó Kercsi-szorosnál, és ezzel a visszaéléssel az ellenőrzése alá vonja az Azovi-tengert.
Hangsúlyozták: Oroszországnak feltétel nélkül és azonnal szabadon kell bocsátania a Kercsi-szorosnál illegálisan elfogott ukrán tengerészeket és gondoskodnia kell a tengerszoros biztonságos, szabad és akadálytalan átjárhatóságáról.
A kelet-ukrajnai válságövezet helyzetével kapcsolatban hozzátették: a közelgő pravoszláv ünnepi időszak lehetőség arra, hogy a konfliktus valamennyi részese a „túl hosszú ideje szenvedő” polgári lakosság szükségleteire összpontosítson.
Ezért Németország és Franciaország üdvözli, hogy az Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett összekötő csoport csütörtökön szilárd, tartós és átfogó fegyvernyugvásról állapodott meg.
Hozzátették, hogy Németország és Franciaország továbbra is kiáll a kelet-ukrajnai válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodás végrehajtása mellett, és felszólítja az érintett feleket, hogy a polgári lakosság érdekében is felelősségteljesen cselekedjen.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.
Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti.
Kelet-Ukrajnában 2014 áprilisa óta zajlanak harcok oroszbarát szakadárok és ukrán kormányerők között, a konfliktus több mint 10 ezer ember életét követelte. Az ukrán kormány és a Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy támogatást nyújt a lázadóknak. Oroszország ezt tagadja. Az Európai Unió és az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben a kelet-ukrajnai válságban folytatott tevékenysége a Krím félsziget 2014-ben végrehajtott bekebelezése miatt.