Putyin: az Északi Áramlat-2 nem alternatívája az ukrajnai tranzitvezetéknek

Nem alternatívája az ukrajnai tranzitvezetéknek az Oroszország és Németország között megépítendő Északi Áramlat-2 földgázvezeték – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sebastian Kurz osztrák kancellárral folytatott kétoldalú tárgyalások után szerdán Moszkvában tartott közös sajtóértekezleten.

Putyin szerint a két vezeték közötti különbség az áteresztőképesség nagyságában van. Az orosz elnök leszögezte, hogy a Balti-tenger fenekén lefektetendő Északi Áramlat-2 projekt politikamentes és teljesen kereskedelmi alapú.

Hozzátette, hogy Oroszország nem ellenzi az Ukrajnával való együttműködést a gázszállítás kérdésében.

Hangsúlyozta, hogy tervszerű gázszállításaival Oroszország bebizonyította Európának megbízhatóságát az energiabiztonság terén.

Kurz közölte, hogy Ausztria támogatja az Északi Áramlat-2 megépítését.

Putyin elmondta: osztrák vendégével egyetértett abban, hogy az ukrajnai rendezés ügyében nincs alternatívája a minszki megállapodások végrehajtásának. Kifejezte Oroszországnak a együttműködési készségét a rendezésben, de hangsúlyozta, hogy minden oldalnak politikai lépéseket kell tennie Minszk megvalósítása érdekében.

Mint mondta, Moszkva nem ellenzi, hogy nemzetközi ellenőrzés alá helyezzék a délkelet-ukrajnai szakadár területeket, de ebben az ügyben Kijevnek meg kell állapodnia az el nem ismert „népköztársaságokkal”.

„Mondják meg nekem, kérem, hogy van-e példa arra a nemzetközi gyakorlatban, amikor egy ilyen konfliktust az egyik abban érintett fél nélkül próbálnak megoldani? Ilyen gyakorlat egyszerűen nincs a világon” – mondta.

Az orosz elnök kijelentette, hogy Kurzcal megvitatták az Oroszország és az EU közötti viszony perspektíváit azzal kapcsolatban, hogy Ausztria az év második felében az unió soros elnöke lesz. Szavai szerint a Moszkva ellen bevezetett „értelmetlen” és „káros” gazdasági szankciók mind az Európai Uniónak, mind Oroszországnak ártanak, de nem érik el azt a célt, amit a politikai szerzői el kívánnak érni.

Putyin közölte, hogy a tárgyalásokon téma volt a Kassa és Bécs között megépítendő, az orosz szabvány szerinti, széles nyomtávú vasút is, amelynek ügyében hosszú idő után elmozdulás tapasztalható.

A Közel-Kelet, és mindenek előtt Szíria ügyében a két vezető Putyin szerint egyetértett abban, hogy a nemzetközi közösségnek össze kell fognia a terrorizmus ellen, az ENSZ koordináló szerepére és a nemzetközi jogra támaszkodva.
Az orosz vezető bejelentette, hogy a nap folyamán polgári lakosok egy „nagy csoportja” el tudta hagyni szíriai Kelet-Gútát a humanitárius tűzszünet alatt. Kelet-Gúta és Damaszkusz között az orosz légierő által támogatott szíriai kormányhadsereg szerdán 9 és 14 óra között második alkalommal tartott humanitárius tűzszünetet, és nyitott folyosót a távozni akaró civilek számára.

Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy Kelet-Gútában sok terrorista van, akik Damaszkusz elővárosi térségét bázisként használják a környező területek elleni tüzérségi támadáshoz. Ezt, mint mondta, Oroszország nem fogja eltűrni.
Kurz a maga részéről olyan „szuperhatalomnak” titulálta Oroszországot, amely képes hatást gyakorolni a szíriai rezsimre és a helyzetre – amire fel is szólította Moszkvát. Kifejezte reményét, hogy a szíriai háború mielőbbi befejezése érdekében „mindenki” visszatér a tárgyalóasztalhoz.