Semjén: folytatódnak a külhoni gazdaságfejlesztési programok

A külhoni magyarságot segítő gazdaságfejlesztési programok folytatását ígérte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszterjelölt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn Budapesten.

Kinevezés előtti meghallgatásán a politikus úgy értékelt: a magyar gazdaság jelenlétét egyre inkább elfogadják „az utódállamok”. A gazdaságfejlesztési programok mellett erős anyaország, az identitást erősítő támogatás, illetve a külhoni magyar pártokkal való kapcsolattartás, valamint a honosítás szükséges ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon – hangoztatta.
Jelezte: 2009-ben 9 milliárd jutott az identitás megőrzésére, tavaly pedig már 100 milliárd feletti volt ez az összeg. Oktatási-nevelési támogatásban 250 ezer gyermek részesül – fűzte hozzá.
Kiemelte: az egyetemes magyarság akkor tartható meg, ha minden nemzetrésze megmarad. Ezért gondolkodnak össznemzeti paradigmában, s abban, hogy minden támogatás, ami kiterjeszthető Magyarország területén kívülre, azt terjesszék ki.
Kitért a Máért újraindítására, a szervezet döntése a nemzeti jelentőségű intézmények meghatározása. Megemlítette a diaszpóra tanács létrehozását is.
Szólt a tematikus évekről, amelyeket az óvodákkal nyitottak, ezen intézménytípus fejlesztésére közel 40 milliárdos forrás jut. 102 új óvoda, bölcsőde létesült, és 412-t újítottak fel Kárpát-medence szerte – mutatott rá. Szólt a Kőrösi Csoma Sándor programról, az emlékévekről, amelyek szintén rendkívül sikeresek.
A magyar etnikai alapú pártok támogatásában nem kell szemérmesnek lenni – hangsúlyozta Semjén Zsolt, hozzátéve: nem kell ideológiai ortodoxiára törekedni, egyetlen fontos dolog van, a magyar érdekek képviselete. Ezen pártok nélkül pedig nem lehet reális a külhoni magyarság érdekképviselete.
A honosításról szólva kiemelte: aki fel akarta venni, felvehette a magyar állampolgárságot, a diaszpórában vannak még nagyobb tartalékok. Megerősítette: aki magyar állampolgár, annak a gyermekei is azok lesznek.
A Kárpát-medencében 885 ezer kedvezményes honosítás történt és 135 ezer állampolgársági megállapítás. Összesen 1 millió 20 ezer feletti azok száma, akik állampolgárságot szerzett. 35 ezer elutasítás volt, például a nyelvtudás hiánya vagy nemzetbiztonsági okok miatt – jelezte, hozzátéve: ő enyhítene a nyelvtudás követelményén, nem mindegy ugyanis, hogy milyen környezetben írják elő. Ha valaki Csíkszeredában nem tud magyarul, „menjen a fenébe”, de aki Rahóban, a hegyek tetején, a szórványban él, annak a kis magyar nyelvtudását is meg kell becsülni – fogalmazott.
A szavazati joggal összefüggésben elmondta: 225 ezer érvényes szavazat érkezett a külhoni magyarságtól, ami duplája a 2014-esnek. Ugyanakkor megjegyezte: hozzá kell nyúlni a választójogi törvényhez, egyszerűsíteni kell a szabályokat. Szerinte nem érdemes fenntartani az anyja neve adatot például, mert Magyarországon kívül ezt identifikációs adatként nem használják.
Ungár Péter (LMP), aki tanácskozási joggal volt jelen a bizottságban, azt kérdezte: a Nemzetstratégiai Kutatóintézetre (NSKI) fordított adóforintokat megfelelően költötték-e el, volt-e ellenőrzés, hogy értékeli az intézet munkáját. Kíváncsi volt a marosvásárhelyi magyar gimnázium körüli jelenlegi helyzetre is.
Szávay István (Jobbik) szerint fontos lépések történtek a nemzet közjogi egyesítésében, a külhoni közösségek támogatásban. Azt a fajta bántó érzéketlenséget, ami a szocialistákat jellemezte, sikerült meghaladni. Legyenek ugyanakkor világosabban a magyar nyelvhasználathoz kötöttek a gazdasági támogatások – vetette fel. Szóvá tette, hogy a határozott nemzeti érdekérvényesítés helyett újabb és újabb feladatokat vállaltak át az utódállamoktól. Az autonómiáról kiemelte: ezt Brüsszelben nem képviselte a kormány megfelelően. Erről szerinte nem csak a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) utáni sajtótájékoztatókon kell beszélni. Hozzátette: a Máért-et nem tartja az összmagyarság fórumának, onnan önkényesen, szelektív módon rekesztettek ki szervezeteket.
Semjén Zsolt úgy reagált: az NSKI eddig nem tartozott a felügyelete alá, nem tud arról, hogy ott zajlott-e ellenőrzés.
A marosvásárhelyi gimnázium súlyos ügy, s a vérlázító az, hogy egy törvényi kötelezettség mellett abszurd vádakkal lehetetlenítik el az iskolát. Nem pusztán nemzetiségi ügyről, hanem egy súlyos vallási sérelemről is szó van.
„Az RMDSZ-nek minden támogatást megadunk. Ami rajtunk áll, megtesszük” – fogalmazott.
A külhoni vállalkozásoknál, beruházásoknál az alkalmazottak, feliratok esetében a magyar nyelvhasználat megkövetelésével egyetértett Szávay Istvánnal, mint mondta, igyekeznek üdvös pressziót folytatni.
Szólt arról, Erdélyben orvosképzésnek lennie kell, és ezért harcolni is fognak. Ugyanakkor a MOGYE nélkül az intézmény ügyében nem kívánnak lépni.
Kitért még arra is: négy politikai kabinet működik a jövőben, a nemzetpolitikai kabinetben minden minisztérium, államigazgatási egység által kifizetett forrásra rálátnak majd. Rögzítette: a direkt párhuzamosságokat nem engedik meg.
A bizottság hat kormánypárti igen és egy ellenzéki nem szavazattal támogatta Semjén Zsolt kinevezését, aki miniszterelnök-helyettesként a nemzetpolitikáért, az egyházügyekért és a nemzetiségekért lesz felelős.