Vedomosztyi: Az ukrajnai szeparatisták „visszaadták” a Krímet Oroszországnak
Az ukrajnai szeparatisták „visszaadták” a Krímet Oroszországnak, kijelentve, hogy hibáztak néhány napja, amikor a félszigetet Ukrajna részeként ismerték el – írta csütörtöki számában a Vedomosztyi című orosz napilap.
Az önkényesen kikiáltott „donyecki és luhanszki népköztársaságok” vezetői szerdán bejelentették, hogy visszavonják az ukrán alkotmány módosítására tett javaslataikat, amelyekben érintetlenül hagyták a Krím ukrán státusára vonatkozó részt. Ezt ugyanis Oroszországban úgy értelmezték, miszerint a szakadárok elismerték, hogy tavaly március végére Oroszországhoz csatolt félsziget Ukrajna része.
Denisz Pusilin, és Vladiszlav Dejneho arra hivatkoztak, hogy „el akarják kerülni a spekulációkat és azt, hogy az ukrán propaganda politikai célokra használja fel a kérdést” – olvasható a Vedomosztyiban.
A politikusok, a délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságoknak” a minszki összekötőcsoportban működő képviselői a csoport elé terjesztett, és az orosz sajtóban hétfőn ismertetett javaslatokat azzal magyarázták, hogy a minszki megállapodások szerint „a területek státusát az alkotmány módosítása révén kell meghatározni, s az alaptörvényben a Krím Ukrajna része”.
Vladiszlav Dejnehonak, a „luhanszki népköztársaság” minszki tárgyalójának korábbi magyarázata szerint a dokumentum készítői csak kiegészítéseket tettek az ukrán alkotmányhoz, ki nem húztak belőle semmit, így maradt benne a Krím Ukrajnához való tartozására utaló rész.
Pusilin és Dejneho szerdán már azt is hangsúlyozta, hogy a „népköztársaságok” a Krímet orosz területnek tartják és „ideális esetben” ezek a területek is „szeretnének csatlakozni az Oroszországi Föderációhoz” – írta az orosz hatalomtól független Vedomosztyi.
A befolyásos üzleti-politikai újságnak az orosz elnöki hivatalhoz közeli, név nélkül nyilatkozó forrása úgy vélte, hogy a szeparatisták a Krím félsziget hovatartozásával kapcsolatos „botrányt” tudatosan idézték elő, hogy eltereljék a figyelmet az ukrán alkotmánymódosításra tett egyéb javaslataikról. A forrás szerint a szakadárok számára fontosabb, hogy Ihor Plotnickij, a luhanszki és Olekszandr Zaharcsenko, a donyecki „népköztársaság” vezetője a posztján maradhasson, valamint hogy a helyi választási bizottságok felett ne Kijev gyakoroljon ellenőrzést, hanem a donyecki és luhanszki szakadárok nevezhessék ki tagjaikat, továbbá a központi ukrán hatalom kihagyásával maguk hozhassák létre saját rendőrségüket. Kijev jogkörében csak a bírák és az ügyészek kinevezése maradna.
A délkelet-ukrajnai szakadárok az általuk ellenőrzött területeknek különleges jogállást akarnak.
Alekszej Csesznakov, az orosz Politikai Konjunktúra Központ vezetője szerint a szeparatisták ukrán alkotmányt módosító javaslatainak „komoly negatív visszhangja volt” az orosz társadalomban. A „népköztársaságok” vezetésének ugyanakkor választania kellett: vagy Kijevre gyakorol nyomást „a politikai előnyszerzésért folyó kemény küzdelemben”, vagy megtartja igen nagy támogatottságát Oroszországban.
Volodimir Feszenko ukrán politológus úgy tartja, hogy a Krím hovatartozására vonatkozó kérdés érintése nem más, mint a szeparatisták és a Kreml Nyugattal folyó taktikai játéka.