Hetven éve a magyarságért – alapításának 70. évfordulóját ünnepelte a Dayka Gábor Középiskola
1946. december 2-án 653 tanulóval nyitotta meg kapuit az Ungvári 10. számú Magyar Tannyelvű Középiskola. Első igazgatója Pazuhánics György volt. Noha magyar tannyelvű intézményről van szó, mégis csupán 1990. szeptember 1-én csendülhetett fel először a magyar himnusz is a tanévnyitó ünnepségen. Az iskola jelenlegi nevét 2014-ben kapta. A tanintézménynek jelenleg 469 tanulója és 42 tanára van.
Az ünnepség megnyitóján a magyar és az ukrán himnuszt az iskola énekkara adta elő. A műsorvezetők köszöntötték a vendégeket, egykori és jelenlegi diákokat, tanárokat. Az eseményt megtisztelte jelenlétével dr. Brenzovics László, parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke; Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke, megyei képviselő; Molnár Ildikó, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Kulturális Főosztályának helyettes vezetője; Sterr Attila, a Megyei Oktatási és Tudományos Főosztály helyettes vezetője; Kulin Zoltán, az Ukrán Nemzeti Televízió Társaság Kárpátaljai Regionális Igazgatóságának igazgatóhelyettese, a városi tanács képviselője, az intézmény egykori diákja; Buhajla József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja és a külképviselet számos munkatársa; dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke és Csáky Csongor, az egyesület főtitkára; Héder János a református, Pogány István a római katolikus és Fülöp János a görögkatolikus egyház képviseletében. Az ünnepi eseményen részt vettek a Ungvári Nemzeti Egyetem magyar kara, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet küldöttei is.
Keszler Stella, a középiskola jelenlegi igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy nem könnyű munka hetven éve a magyarság érdekeit szolgálni. Sok kitartás, szenvedés, remény és siker áll a háttérben, de a megmaradásért küzdeni minden verejtéket megér. Minden emlék, legyen akár rossz, akár jó, a sajátjuk, s mind az ungvári magyar nyelvű oktatás záloga, hiszen Ungvár nem lenne ugyanaz magyar oktatás nélkül.
Buhajla József szerint az ünnepben az együttlét a legfontosabb. Rámutatott: az iskola az a hely, ahol a kisgyermek megtapasztalhatja, hogy társakkal tud csak teljes és szép életet formálni. Kölcsey Ferenc szavaival fejezte be gondolatát: „Nincs szebb kora az emberiségnek, mint az első ifjúság évei. Azok a láncok, melyek akkor köttetnek, nem szakadnak el örökké, mert nem a világban kerestünk még akkor barátokat, hanem barátainkban leltük fel az egész világot.” Buhajla József a Főkonzulátus nevében öt notebookot adományozott az iskolának, így kívánva további jó munkát, sikeres éveket.
Ezt követően az iskola énekkara szórakoztatta a résztvevőket.
Brenzovics László elmondta, hogy szoros kapcsolatot ápol az iskolával. Gyermekei is az intézményben tanulnak, s ő maga is dolgozott a középiskolában helyettesítő tanárként. Beszédében hangot adott annak, hogy milyen nagy bátorságra vall, hogy a kárpátaljai magyarok elhurcolása után két évvel, az iskola megalapításakor, a szülők magyar tanintézménybe íratták be gyermekeiket. Köszönete és tisztelete jeléül a KMKSZ nevében egy új számítógépet adományozott az iskolának.
Az iskola első tanulói közül jelen volt az ünnepségen Rehó Viktor, aki a mai napig tisztán emlékszik a tanévnyitóra. Elmondta, hogy senkinek sem volt könnyű az az időszak, de minden kezdet nehéz. Örömmel idézte fel az iskolás éveket és az egykori tanárokat.
Biró István, végzős diák Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba című versével köszöntötte iskoláját a jeles alkalomból, majd a Cantus Akadémiai Kamarakórus színvonalas előadása színesítette a műsort.
Orosz Ildikó arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskola mindig is jó hírnévvel büszkélkedhetett. Emlékeztetett: volt idő, amikor minden diák a Dayka Gábor Középiskola tanulója szeretett volna lenni. A különböző vetélkedőkön az iskola tanulói voltak a legnagyobb ellenfelek. Boldogsággal tölti el, hogy – nagy részben – az oktatók odaadásának köszönhetően az intézmény oktatási színvonala egyre csak erősödik. Külön kiemelte, hogy az iskola a magyar szabad akaratból jött létre. A szülők követelték a magyar nyelvű oktatást annak ellenére, hogy rengeteg családfőt elhurcoltak. Két kézzel építették az intézményt, tandíjat fizettek, s fát vágtak a téli fűtésszezonra. „Akkor kezdődik a demokrácia, ha nem félünk” – hangsúlyozta a rektor asszony.
Az Ungvári Gyermek Művészeti Iskola igazgatója, Hromova Natália elárulta, hogy a két tanintézmény évek óta sikeresen dolgozik együtt. „A gyermekek – a mi jövőnk, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy megfelelő szintű oktatást kapjanak” – mondta. Az esemény tiszteletére a művészeti iskola Eszterlánc énekegyüttese Révész Réka vezetésével népdalcsokrot adott elő.
„A tanító olyan lámpás, mely minél inkább világít másnak, annál inkább fogyasztja önmagát” – ez a Gárdonyi-idézet szerepelt az esemény meghívóján. Szerhijcsuk Julianna, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet képviselője azt kívánta az iskola munkatársainak, hogy ez a lámpás még nagyon sokáig égjen.
A Csipkés Együttes kíséretével az intézmény berkein belül működő Csüllő Néptáncegyüttes mezőföldi és tyukodi táncokat mutatott be. Koreográfusaik: Simoncsics Pál és Jakab István.
Dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke megköszönte a pedagógusoknak, hogy oly sok erőt fektetnek a nemzeti öntudatra való nevelésbe. A szövetség Magyarország legnagyobb társadalmi érdekvédelmi szervezetei közé tartozik. Célja a Kárpát-medencei magyarság sokoldalú támogatása a megmaradásért folytatott küzdelmében.
A ünnepségen részt vett Cap István, Ungvár alpolgármestere, aki a városvezetés nevében az iskola informatika szaktantermének teljes bebútorozását ajánlotta fel.
Havata Diana vezetésével a Kárpátaljai Megyei Filharmónia Magyar Melódiák együttese Johannes Brahms V. Magyar táncát adták elő.
Záróénekként az Örökségünk című dal hangzott el az iskola tanulóinak és pedagógusainak előadásában.
Vaszecsko Karina
Kárpátalja.ma