Mobilitás Európában – Menni vagy maradni?
A Kárpát-medence magyar felsőoktatási intézményeinek vezetői gyűltek össze Tusványoson megvitatni a diák- és oktatómobilitási programokat, melyekben részt vehetnek a felsőoktatásban a tanulók és oktatóik egyaránt.
A július 24-i panelbeszélgetésen részt vett: Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja, szenátusi elnök; Flóra Gábor, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorhelyettese; Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RFKMKF) rektora; Kádár Magor, a Babeș – Bolyai Tudományegyetem docense és Aáry-Tamás Lajos, Magyarország oktatási jogok biztosa, a beszélgetés moderátora.
A panelen az egyetemek képviselői elmondták az Erasmus Plus és a Makovecz Hallgatói Ösztöndíjprogram által adott lehetőségeket, azok pozitívumait és hátrányait.
Orosz Ildikó, a II. RFKMF rektora kiemelte, hogy az ukrajnai bürokratikus rendszer miatt az oktatói mobilitás szinte ellehetetlenül. Az oktatók meghívása után, azok ukrajnai munkásságához diplomájukat honosítaniuk kell, s ez akár évekig is eltarthat. Egy ilyen hosszadalmas bürokráciai útvesztőnek nem tehetőek ki a külföldi kollégák – szögezte le a rektorasszony.
A diákok mobilitási programjait a Kárpát-medence minden régiójában kihasználják. Viszont azok a diákok, akik nyugat-európai egyetemeken tanulnak, legtöbbször azokban az országokban helyezkednek el, így sajnos már nem sokan térnek vissza szülőföldjükre. A kisebbségben élők nyelvi hátrányuk miatt, nem csak a felsőoktatási mobilitási programok által vándorolnak ki szülőföldjükről, hanem már egyenesen külföldön folytatják tanulmányaikat az általános vagy középiskola elvégzése után. Sajnos az ukrajnai helyzet a ZNO által diktált szabályok miatt egyre csak romlik, mivel sok diák nem tudja leadni az emelt szintű ukrán nyelvvizsgát és így esélye sincs ukrajnai felsőoktatási intézményekbe felvételt nyerni. Ennek eredményeként a szomszédos magyarországi egyetemekre felvételiznek, ahová legtöbbször gond nélkül bejutnak.
– Míg az ukrán állam nem nyújt egyenlő esélyeket a kisebbségek számára, addig sajnos a helyzet nem fog változni. Nem az oktatás nyelvét kell megváltoztatni, hanem az oktatás minőségét és a kisebbségek számára megadni a lehetőséget saját anyanyelvükön vizsgázni – zárta gondolatait Orosz Ildikó.
Tóth Tünde
Kárpátalja.ma