Ólomkatona, kokárda, labdacsöröge

Július 14–19. között került sor a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) által szervezett Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótáborra, közismertebb nevén a jurtatáborra. Az idén immár tizenkilencedik alkalommal megszervezett tábornak most először a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum adott otthont.

Az alkotótábor immár húsz esztendeje a magyar történelem és kultúra iránt érdeklődő gyermekek egyik kedvenc tábora. Legfőbb feladata, célja a nemzeti identitás, öntudat erősítésén, a természettel való közelebbi kapcsolat kialakításán és a gyakorlati készségek fejlesztésén túl az, hogy kiegészítse a résztvevők hiányos történelmi ismereteit a magyar nép és magyar történelem kapcsán azokban a témakörökben, amelyekkel iskolai tanulmányaik során nem, vagy csak hézagosan ismerkednek meg.

A negyvenöt, Kárpátalja különböző településeiről érkezett résztvevő (Ugocsától egészen Aknaszlatináig) a közel egy hét folyamán gyakorlati foglalkozásokon és előadásokon, pontosabban élő történelemórákon is részt vett. A Békéscsabai Történelmi Íjászkör tagjai, Szedlják István, Batta Csaba és Perjés Zsuzsanna az ötvösmesterség és a bőrdíszművesség rejtelmeibe avatta be a résztvevőket, akik többek között karkötők és tarsolylemezek készítése során gyakorlatban is kipróbálhatták a látottakat, tanultakat. A Csíkszeredából (Erdély) érkezett Szabó Zoltán fafaragást, ezen belül is kopjafafaragást oktatott (megismertetve a résztvevőket a kopjafák szimbólumrendszerével is), Horváth Béla történész pedig különböző korok korhű ólomkatonáinak elkészítését tanította, továbbá az esti tábortüzeknél mesélt, dobolt, játékokat tanított, s előadást is tartott a székelyek eredetéről. Kalanics Éva salánki kézművessel természetes anyagokból különböző dísztárgyakat, csuhévirágot, rongybabát lehetett készíteni, fiával, Kalanics Attilával kokárdát gyöngyből. A salánki Kész Réka a makramézás, csomózás technikáját mutatta be, s az ő segítségével hőgyurmából különböző ékszereket is készítettek az ügyes kezűek. Kohut Ferki Julianna nemezelést, Hidi Endre agyagozást, Kohut Attila pedig íjászatot oktatott. A tábor vezetői, Kész Barnabás és Kész Margit a szervezési feladatok ellátása mellett előadásokat is tartottak. Kész Barnabás különböző korok fegyverzetéről, ruháiról, harcművészetéről tartott bemutatót, továbbá lovaglást oktatott, Kész Margit pedig a klasszikusabb értelemben vett hagyományőrzés terén munkálkodott. Mindezeken túl pedig volt népdaltanítás, közös labdacsöröge és kürtőskalácssütés és sok-sok történet, mese is.

A táborban töltött hat nap tehát, kihasználva a líceum és annak udvara, sportpályája által nyújtott széles körű lehetőségeket, fizikai és szellemi munkavégzést igénylő, változatos és váltakozó programokkal telt.

A Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor július 19-én zárta be kapuit – de csak erre az évre.

Espán Margaréta
karpataljalap.net