ZNO–2019: kárpátaljai eredmények matematikából

A 2018/2019-es tanév végén a 11. osztályok végzőseinek három tantárgyból kellett külső független tesztelés formájában érettségi vizsgát tenni. Az ukrán nyelv és irodalom minden érettségiző számára kötelező volt. A második vizsgatárgy szabadon választható annak függvényében, hogy a felvételiző milyen szakirányban szeretné folytatni tanulmányait. Akik reál szakirányt választanak, matematikából, a humán szakirány mellett döntők esetében Ukrajna történetéből kellett külső független vizsgatesztet tenni. 2021-től az ukrán nyelv mellett matematikából is kötelező lesz ZNO formájában érettségi vizsgát tenni.

A matematika vizsgadolgozat 33 feladatból tevődött össze. 20 feladat feleletválasztós kérdés, négy feladat párosítás, hat feladatnál csak a végeredményt kellett beírni, három feladatot pedig ki kellett fejteni. Matematikából maximálisan 62 pontot lehetett szerezni. Ennek megfelelően az a vizsgázó kapott 200 pontot, aki 62 vizsgapontot szerzett. A teljesítményekhez igazítva 62 pontból 11-nél állapították meg az alsó ponthatárt.

A matematika független tesztvizsgán elért eredmény egyben az érettségi jegyet is jelenti. Az érettségi bizonyítványba az 1-28, a 31-es és a 32-es feladatok eredményei kerültek be. Ennek megfelelően csak 52 vizsgapontot konvertáltak át az Ukrajnában érvényes 1–12-es jegyskálára. A megnevezett feladatokon legalább 10 pontot kellett szerezni ahhoz, hogy matematikából 4-es szerepeljen az érettségi bizonyítványban. 49–52 pontra lehetett 12-est kapni.

Pontszám	Jegy
0–3	1
4–6	2
7–9	3
10–12	4
13–17	5
18–24	6
25–30	7
31–35	8
36–40	9
41–44	10
45–48	11
49–52	12
Forrás: Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ

Az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai szerint Ukrajnából összesen 160 782 fő regisztrált a matematika külső független tesztvizsgára. Közülük 123 476-an érettségi jegyként is átszámíttatták eredményüket. 5 463 regisztrált személy nem jelent meg a vizsgán. 117 fő érvénytelen vizsgadolgozatot adott le. 28 109-en nem érték el az alsó ponthatárt. 127 093-an pozitív eredményt értek el a tesztvizsgán. A 100-tól 200 pontig terjedő skálán ukrajnai viszonylatban a középátlag 139,4 pont. A 1–12-ig terjedő jegyskálán Ukrajnában az átlagjegy 6,4. Az elmúlt tanévben Ukrajnából összesen 155 202 személy vett részt a matematika külső független tesztvizsgán. Legtöbben általános középiskolákból jelentkeztek (51 313 fő). A középiskolai érettségizők 14,75%-a nem érte el az alsó ponthatárt. 31 032 fő felsőoktatási intézményekből jelentkezett. Közülük 18,64% nem érte el az alsó ponthatárt. A szakiskolák diákjai (15 104 fő) bizonyultak a legkevésbé eredményesnek. Esetükben az érettségizők 57,62%-a nem érte el az alsó ponthatárt. Az oktatási-nevelési komplexumokból összesen 13 339 diák vett részt. 11,44%-uk nem ért el pozitív eredményt. Ukrajnában a legeredményesebben a tehetséggondozó jellegű oktatási intézmények (gimnázium) érettségizői (8 782fő) teljesítettek. Esetükben csupán a vizsgázók 3,27%-a nem érte el a minimum ponthatárt. A speciális nevelési igényűek szakiskoláiból összesen 290 érettségiző jelentkezett a matematika független tesztvizsgára. A speciális képzésben résztvevő tanulók 59,26%-a nem teljesítette pozitívan a vizsgát. 11 395 személyt az egyéb kategóriába soroltak. Ezen résztvevőknek nem volt jogviszonyuk oktatási intézménnyel. Közülük 24,23% nem érte el az alsó ponthatárt.

A matematika független tesztvizsgák eredményeit figyelembe véve rangsort állítottunk fel Ukrajna megyéi között. A kijevi vizsgázók 10,73%-a nem érte el az alsó ponthatárt, így az országban matematikából ők teljesítettek a legeredményesebben. A legnagyobb arányban Kárpátalján (22,07%), illetve Kirovograd megyében (24,97%) nem teljesítették a matematika független tesztvizsgát.

Ssz.	Megye	Résztvevők száma	Nem érte el az alsó ponthatárt
1.	Kijev főváros	14 537	10,73%
2.	Cserkaszi megye	3 821	13,03%
3.	Voliny megye	4 097	13,77%
4.	Iv. Frankivszk megye	4 199	15,93%
5.	Lemberg megye	10 434	16,13%
6.	Harkiv megye	11 345	16,51%
7.	Ternopil megye	3 057	16,81%
8.	Zaporizzsja megye	6 430	17,01%
9.	Csernyihiv megye	3 819	17,28%
10.	Szumi megye	4 262	17,55%
11.	Kijev megye	6 084	17,77%
12.	Rivnei megye	4 464	18,03%
13.	Luhanszk megye	2 671	18,16%
14.	Poltava megye	5 836	18,92%
15.	Donyeck megye	7 741	19,29%
16.	Hmelnick megye	4 747	19,55%
17.	Herszon megye	4 361	19,63%
18.	Csernyivci megye	2 239	19,65%
19	Odessza megye	12 047	20,94%
20.	Dnyipropetrovszk megye	15 116	21,37%
21.	Vinnyica megye	7 130	21,39%
22.	Zsitomir megye	5 405	21,72%
23.	Mikolajiv megye	4 307	21,73%
24.	Kárpátalja megye	3 312	22,07%
25.	Kirovograd megye	3 741	24,97%

Kárpátaljáról összesen 3 312 fő tett matematika független tesztvizsgát. Az eredmények alapján Kárpátalja tekintetében is rangsort állítottuk fel.

Legtöbben Ungváron és Munkácson választották a matematika vizsgát. Ha a városi iskolák eredményeit vesszük figyelembe, matematikából a csapi vizsgázók teljesítettek a legeredményesebben, ugyanis ott mind a 15-en pozitív eredményt értek el. A legnagyobb arányban Nagyszőlősön (21,53%), illetve Rahón (22,22%) nem érték el az alsó ponthatárt. A járások eredményeit tekintve legtöbben a Nagyszőlősi járásból (285 fő) jelentkeztek a matematika független tesztvizsgára. A legeredményesebbek a Volóci járás vizsgázói voltak: csupán 7,02%-uk nem érte el az alsó ponthatárt. A legtöbben a Beregszászi járásban buktak el a vizsgán, a 135 vizsgázó 51,85%.-a Az eloszlásokat az alábbi ábra szemlélteti.

A 2008. január 24-én kelt 33-as számú rendelet értelmében a kisebbségi tannyelvű iskolák a szakvizsgákat az oktatás nyelvén tehetik le. Ennek megfelelően a szakvizsgák feladatsorait orosz, magyar, moldáv, krími tatár, lengyel és román nyelvekre fordították le. Magyar nyelvű fordítást 340 vizsgázó kért. Közülük 175 lány és 165 fiú.

Megvizsgáltuk a kárpátaljai magyar tannyelvű középiskolák eredményeit matematikából százalékos arányban. Kárpátalján 41 magyar vagy részben magyar tannyelvű középiskola működik. A matematika külső független tesztvizsga esetében külön kategóriába sorolva hasonlítottuk össze az általános középiskolák teljesítményét és a tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézményeket (gimnázium, líceum, szakképzési intézet). Számos érettségiző élt azzal a lehetőséggel, hogy az elmúlt tanévben nem volt kötelező a külső független tesztelés matematikából. A Barkaszói Középiskola, a Beregszászi 10. Számú Középiskola, a Nagypaládi Középiskola, a Salánki Középiskola, a Szürtei Középiskola, a Nevetlenfalui Középiskola, a Tiszaújlaki 2. Számú Középiskola és a Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskolai végzősei közül senki nem választotta a matematika érettségit. Az általános magyar tannyelvű középiskolákból összesen 194 érettségiző vett részt a matematika független tesztvizsgán. Legtöbben a Nagydobronyi Középiskola (23 fő), a Jánosi Középiskola (22 fő) és a Nagyberegi Középiskola (21 fő) érettségizői közül jelentkeztek a matematika tesztvizsgára. Az Eszenyi Középiskolából, a Péterfalvi Középiskolából és a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolából mindössze egy-egy fő választotta a matematikát. A középiskolák résztvevőinek számát az alábbi ábra szemlélteti.

Az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai százalékos arányban szemléltetik azok arányát, akik nem érték el az alsó ponthatárt (100 vizsgapont alatt), akik 100–200, 120–140, 140–160, 160–180, 180–200 közötti pontszámokat értek el. A Verbőci Középiskolából (7 fő), a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolából (1 fő), és az Eszenyi Középiskolából (1 fő) egyik érettségiző sem érte el az alsó ponthatárt matematikából. Az általános középiskolák érettségizői közül a matematika tesztvizsgán senki nem teljesített 180–200 közötti pontszámokat. Az eloszlásokat az alábbi ábra szemlélteti.

A tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézmények érettségizői körében jóval népszerűbb volt a matematika érettségi. Ebbe a kategóriába soroltuk a gimnáziumokat (5–11. osztályos tehetséggondozó intézmény), a líceumokat (8–11. osztályos tehetséggondozó intézmény) és az egyetlen magyar tannyelvű szakképzési intézményt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetét (10–12 oszt. szakképzést is biztosító iskola). Az említett intézményekből összesen 175 érettségiző vett részt a matematika független tesztvizsgán. Legtöbben a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézet hallgatói (66 fő) közül választották a matematikát. Legkevesebben pedig az Ungvári Magyar Gimnázium diákjai közül (2 fő) mérettették meg tudásukat matematikából. A tehetséggondozó intézmények résztvevőinek számát az alábbi ábra szemlélteti.

Matematikából is, csak úgy, mint ukrán nyelvből és irodalomból a tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézmények bizonyultak a legeredményesebbnek. Ezekben az intézményekben jóval kisebb azon érettségizők aránya, akik nem érték el az alsó ponthatárt. A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum, a Munkácsi Szent István Líceum, a Nagyberegi Református Líceum, a Técsői Református Líceum és az Ungvári Magyar Gimnázium végzősei közül mindenki elérte az alsó ponthatárt, senki nem bukott meg. A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban a matematikából érettségizők (13 fő) 15,38%-a, a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézet (66 fő) 6,06%-a, a Nagyberegi Református Líceum (17 fő) 5,88%-a és a Péterfalvi Református Líceum (21 fő) 4,76 %-a 180–200 közötti pontszámra telesített. Az eloszlásokat az alábbi ábra szemlélteti.

Az ukrajnai jelentkezők 2,11%-a (3 391 fő) Kárpátaljáról jelentkezett a matematika független tesztvizsgára. 2 772 fő számára érettségiként is funkcionált a ZNO. 78 regisztrált személy nem jelent meg a tesztvizsgán, 1 személy értékelhetetlen vizsgadolgozatot adott le. 731 kárpátaljai nem érte el az alsó ponthatárt. 2 581-en pozitív eredményt értek el. A kárpátaljaiak eredményében a középátlag 138,0 pont. A 1–12-ig terjedő jegyskálán Kárpátalján az átlagjegy 6,1. Mindent összevetve megállapítható, hogy a kárpátaljaiak átlaga viszonylag alig marad el az ukrajnai középátlagtól.

A magyar tannyelvű középiskolákból összesen 369 fő jelentkezett a matematika független tesztvizsgára. Kárpátalján összesen 340 érettségiző kért magyar fordítást matematikából. Ennek hátterében az áll, hogy az általunk vizsgált iskolák között olyan intézmények is működnek, amelyek kéttannyelvűek. Az ukrán tannyelvű osztályok végzősei nem kértek magyar nyelvű fordítást. A magyarul vizsgázók közül 9 regisztrált személy nem jelent meg a vizsgán. Egyetlen személy sem adott le érvénytelen vizsgadolgozatot. 93 fő nem érte el az alsó ponthatárt. 238-an pozitív eredményt értek el a tesztvizsgán. A 100-tól 200 pontig terjedő skálán ukrajnai viszonylatban a középátlag 135,1 pont. A 1–12-ig terjedő jegyskálán Ukrajnában az átlagjegy 5,4.

A kárpátaljai magyar tannyelvű, tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézményekből senki nem adott le értékelhetetlen vizsgadolgozatot. 165-en pozitív eredményt értek el. Összesen csupán 10 érettségiző bukott meg a matematika tesztvizsgán. A magyar tannyelvű tehetséggondozó intézményekben a középátlag 138,86 pont. Ezen intézmények esetében az átlagjegy 6,64.

 

Pallay Katalin

Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont

Kárpátalja.ma