A Fekete-tenger
A Fekete-tenger a bolygó egyik legrejtélyesebb tengere.
Egyedülálló környezeti jellemzőiről ismert. Mélyebb vizeiben korlátozott oxigéntartalommal rendelkezik, ezáltal a felső rétegekben több oxigént „találunk”. Más tengerekhez képest magas sótartalma van, így jobban hasonlít egy óceánhoz.
Ez egy egyedülálló természeti rendszer, amellyel egyetlen más tengeri medence sem dicsekedhet.
A „Fekete-tenger” nevének eredete még mindig ismeretlen, azonban több hipotézis is létezik.
Az egyik szerint a tenger vize, és különösen annak üledéke sötét, feketés elszíneződésű az abban élő szulfidogén (szulfát-lebontó) baktériumok miatt.
A történelmi magyarázat viszont abból indul ki, hogy az ókorban több nyelvben színekkel is jelölték az égtájakat. A fekete szín az észak jelzésére is szolgált, ahogy a vörös a délt (Vörös-tenger), a sárga a keletet, a fehér pedig a nyugatot jelölte.
A Fekete-tenger a világ egyik legritkábban lakott tengere.
A Fekete-tenger területe 422 000 km², legmélyebb pontja 2210 méter. A legfontosabb belé ömlő folyó a Duna.
Vízének minden köbkilométere mindössze 37 kg biomasszát tartalmaz. Összehasonlításképpen: a legtöbb más tengerben ez a szám jóval magasabb.
A Fekete-tengerben élő összes élőlény körülbelül 90%-a medúza. Ezen kívül fókák és apró cápafajok találhatók a tengerben – ezek nem veszélyesek az emberre, de a fajösszetétel gazdagságáról tanúskodnak.
A tengerben számos sziget található, bár ezek mennyisége elenyésző egy átlagos tengerhez képest: a Krím-félsziget, a Kígyó-sziget, a Duna-delta szigetei, Szent Anasztázia-sziget.
Augusztusi éjszakákon a tenger felszíne izzhat. Ezt a jelenséget különleges mikroszkopikus algák – noktilucensek – hozzák létre. A látvány varázslatosnak tűnik, és csak kedvező természeti körülmények között figyelhető meg.
A Fekete-tenger lenyűgöző kulturális és természeti értékek otthona is. A tenger neve talán rejtélyes, de éppen ez adja meg a különleges vonzerejét.
A Cikave ta Veszele nyomán.
Fotó: Forrás: Earth Observatory