Kevés alvással gyorsabban öregszünk

Régóta tudjuk, hogy az agyunk számtalan fontos feladatot lát el éjszaka, ezt azonban csak alvás közben tudja maradéktalanul elvégezni.

A pihentető alvás közben távolítja el a neuronokból azokat a feleslegessé vált fehérjéket, amelyek napközben, az ébrenlét idején zajló idegrendszeri folyamatok melléktermékeként keletkeztek. Ha az alvásidő rövidsége miatt erre nincs elég ideje, a fehérjék az agysejtekben maradnak, hátráltatva a másnapi munkánkat, az összeszedett gondolkodást. A kialvatlanság miatt tehát csökken a kreativitás, romlik a teljesítőképesség, lassul az új információk feldolgozása és a problémamegoldó képesség is.

Alvás nélkül könnyebben megbetegszünk

Az immunrendszer megfelelő működéséhez pihentető alvásra is szükség van. Aki keveset alszik, könnyebben kapja el a télen egyébként is gyakori légúti betegségeket, így nehezebben boldogul a munkában és a tanulásban egyaránt, de a hosszú távú kilátások sem kedvezőek. Több korábbi kutatás is igazolta az összefüggést az alváshiány és a krónikus betegségek megjelenése között. 2-es típusú diabétesz, magasvérnyomás-betegség, szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztetik azokat, akik nem szánnak elegendő időt a pihenésre.

Az alváshiány öregít

A túl kevés alvás a hormonrendszer működésére is hatással van: a normálisnál több kortizol hormon termelődik. A magasabb stresszhormon-szint miatt nemcsak feszültebbek leszünk, de a bőrünk is megsínyli. A magas kortizolszint hatására felgyorsul a bőr rugalmasságát, feszességét biztosító kollagén lebontása, így idővel valós korunknál pár évvel idősebbnek tűnhetünk. A túl sok kortizol kedvezőtlen hatását a férfiak is megérzik, náluk a tesztoszteronszint csökkenésével kell számolni.

Alvás nélkül a fogyás sem megy

A pihenés hiánya a ráncok mellett a zsírpárnák megjelenéséhez is hozzájárul. Egy korábbi vizsgálat már beszámolt arról, hogy kialvatlan állapotban lehetőleg ne induljunk bevásárolni, mert ilyenkor hajlamosabbak vagyunk a magasabb szénhidráttartalmú élelmiszereket kosárba tenni. Az alváshiány miatt többet eszünk, ilyenkor ugyanis megemelkedik az éhséget jelző ghrelin hormon szintje a szervezetben, a jóllakottság érzését jelző leptin hormoné pedig csökken.

A mennyiség és a minőség is számít

A fentiek alapján jól látható, hogy ha tartósan a szükségesnél kevesebbet alszunk, akkor az a külsőnkön is nyomot hagy, és hangulatunk, egészségünk is megsínyli. Egy felnőtt ember napi alvásszükséglete 7 és 8 óra között mozog, de nem elég, ha csak a mennyiségre figyelünk. Ha alvás közben többször ébredünk, nehezen alszunk el, horkolunk, vagy egyéb alvással kapcsolatos panaszunk jelentkezik, az alvás természetes ritmusa, minősége zavart szenved. Az érintett nem ébred frissen, napközben fáradt, ideges lehet, fejfájásra panaszkodik. Ha tehát valaki úgy érzi, hogy hiába alszik eleget, mégsem érzi kipihentnek magát, érdemes átgondolnia az éjszakáit, esetleg életmódváltással próbálván helyretenni az éjszakai pihenést. Az alvás előtti tévézés, a gazdag vacsora kiiktatásával javíthatjuk az éjszakai pihenés minőségét. Aki megfelelő életmód mellett is tartósan fáradt marad, annak érdemes alvásvizsgálatot végeztetnie, melynek eredményei alapján a kezelőorvos megoldást találhat a problémára.

Futaki Balázs