A kóros elhízás másfél évtizeddel is megrövidítheti az életünket

Az egyik legsúlyosabb népbetegség hazánkban az elhízás, amely számos további betegség okozója lehet. Egy felmérés szerint a kóros elhízás a túlsúly mértékétől függően akár 14 évvel rövidítheti meg az emberi életet.
Magyarországon minden negyedik felnőtt elhízott, ami az egyik legrosszabb arány az OECD-tagállamok között – hívja fel a figyelmet az Első 1000 nap programnak az európai elhízás elleni nap alkalmából készült elemzése.
A felnőttkori elhízás kockázata hathatósan mérsékelhető a gyermekek életének első 1000 napjában az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás révén. A túlcukrozott, illetve túlfűszerezett ételekhez azonban könnyen hozzászoknak ebben az életkorban a gyermekek, és a súlyproblémához vezető rossz szokást később nagyon nehezen tudják csak elhagyni – áll a program sajtóközleményében.
Egy felmérés szerint a kórosan elhízott emberek várható élettartama a normál testsúlyúakéhoz képest drámaian rövidebb, szélsőséges esetben, 55-59,9 BMI esetén akár 14 év is lehet. (A Body Mass Index, azaz a testtömegindex a legelterjedtebben alkalmazott nemzetközi arányszám a fizikai kondíció felmérésére. A 18,5 és 24,99 közötti BMI-érték normál testsúly, 30 felett túlsúlyt jelez, 40 felett pedig kóros elhízást.)
Az elhízás világszerte óriási egészségügyi probléma: 1980 óta közel háromszorosára nőtt az elhízottak száma, mára meghaladja a 600 milliót. Európában minden második felnőtt és minden harmadik gyerek súlyproblémával küzd. Magyarország a szűkebb régión és az unión belül is az egyik legrosszabb statisztikával rendelkezik: a felnőtt lakosság több mint fele, a középkorú férfiaknak pedig több mint kétharmada elhízott vagy túlsúlyos.
A probléma egyre nagyobb arányban érinti a gyermekeket is: világszerte 42 millió elhízott vagy túlsúlyos csecsemő és gyermek él. A Föld lakosságának jelenlegi életvitelével, és az elmúlt évek növekedési ütemével ezt a számot a WHO 2025-re 70 millióra becsüli. Európában ez a tendencia azzal jár, hogy évente 400 ezerrel nő a túlsúlyos és 85 ezerrel az elhízott gyermekek száma. A helyzet Magyarországon már most is aggasztó: a 7-14 éves gyerekek 20 százaléka túlsúlyos, 7 százalékaa pedig elhízott.
Ennek következményeként azok a betegségek, amelyek korábban elsősorban a felnőtteket érintették, egyre gyakrabban jelennek meg már gyermekkorban is. A felesleges kilók veszélyeztetik a szervezet normál működését, hosszú távon pedig visszafordíthatatlan betegségek kialakulásához vezetnek: az esetek 44 százalékában az elhízás okozza a cukorbetegséget, és a kardiovaszkuláris betegségek 23 százalékáért felelős.
„Életünk fogantatástól számított első 1000 napja során alakul ki az elhízásra való hajlam, ami egész életünk egészségére hatással van. Felmérések szerint a gyermekkorban túlsúlyosak vagy elhízottak 60 százaléka felnőttkorban is súlyproblémával fog küzdeni. A 3 évnél fiatalabb gyerekek 80 százaléka túl sok cukrot fogyaszt. Ha már kisgyerekként a túl fűszeres és túl cukros ételekhez szoktatjuk a gyerekeinket, akkor ezt a rossz szokást felnőttkorban nagyon nehezen tudják elhagyni, ami állandósult súlyproblémákhoz vezethet” – hívja fel a figyelmet Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.
Hatalmas felelősség nehezedik a szülők vállára ebben, hiszen akkor kell a legelőrelátóbban és legtudatosabban viselkedniük, amikor még a legkevesebb tapasztalattal rendelkeznek a gyereknevelés terén. Ennek a korai életszakasznak a jelentőségére hívja fel a figyelmet és ebben nyújt segítséget az Első 1000 nap program. Ha a szülők kellő figyelmet fordítanak a megfelelő táplálásra, egészségesebbé tehetik gyermeküket, és akár évekkel is meghosszabbíthatják életét.