A kriminológia fejlődése az ujjlenyomattól a DNS-vizsgálatig

„Oknyomozó tudomány” – a Magyar Tudomány Ünnepe idei rendezvénysorozatának mottója pontosan jelzi, hogy a tudományos munka aprólékos, a kutatók egymást követő generációi által kidolgozott és a kutatói közösség által elfogadott módszereken alapuló tevékenység. Ám létezik a tudománynak egy olyan ága, ahol a nyomozás szó mögött valóságos tartalom rejtőzik, ez pedig a kriminalisztika.

A rendőrségi nyomozás óriási változáson ment keresztül az utóbbi évszázadban. Az ujjlenyomattól eljutottunk a DNS-ig, az azonosítás olyan eszközéig, amellyel a korábbi tévedéseket is le lehet leplezni, bár jó néhány esetben ez már későn történt meg.

Egy bűncselekménynél a nyomozóknak a piramis alján található hét kérdésre kell megtalálni a választ.

– Utána jönnek a bizonyítékok, négyféle: nyomok, anyagmaradványok, vallomások, okiratok. A piramis csúcsa az a pillanat, amikor a Földön élő hétmilliárd emberből ezek a bizonyítékok csak egyre illenek rá – magyarázta Korinek László kriminológus előadásában.

Mint a már említett ujjlenyomat, amely az egyik legfontosabb, az egyediségünket magában hordozó azonosítójel.

Az ujjlenyomatot először a 19. század közepi indiai gyarmatbirodalomban használták aláírás helyett. A bűnüldözésben pedig a 19. század végén 20. század elején egy nagyon látványos bűnesetben, amikor is a két Stratton fivér rablógyilkosságot követett el és őket ítélték el először az ujjlenyomatuk alapján – magyarázta az M1 – Minden tudás című műsorában.

A kriminalisztika a genetikai vizsgálatok fejlődését is felhasználta a bizonyítási eljárások során. Alec Jeffreys brit genetikus a 80-as években egy kettős kéjgyilkosság elkövetőjének felderítésében segített a rendőrségnek.

Korinek László arra is kitért előadásában, hogy a fényképes nyilvántartás, valamint a helyszínen készített fényképek a nyomozás során napjainkban is sokat segítenek.

Szavai szerint úgy kell elképzelni a bűncselekmény helyszínét, hogy ha nem járták össze, nem változtattak rajta, akkor az elvileg egy kimerevített állapot, egy bűncselekmény befejező folyamata.

A helyszínt apró részletekig lefényképezik, majd a nyomrögzítők mindent begyűjtenek, bezacskóznak, és kezdetét veszi a bűnügyi szakértői munka.