A tavalyinál is korábban használtuk el a Föld éves erőforrásait

Idén augusztus 8-ra esett a túlfogyasztás napja, vagyis mostanra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezetének közleménye szerint az ezredforduló óta mintegy két hónapot rövidült az az idő, amely alatt az emberiség feléli a Föld egy évre leosztott, megújulni képes erőforrásait.

Mint írják, az emberiség jelenlegi életmódjának fenntartásához 1,6 bolygóra lenne szükség.

Ha mindenki úgy élne, ahogy a magyarországi lakosság, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk, ha azonban a luxemburgi fogyasztási ütem lenne általános, akkor 9,1 Föld sem lenne elég évente.

A Global Footprint Network 2003 óta évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújuló képességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával.

A szervezet adatai szerint azért lehetséges, hogy idén már augusztus 8-ra elhasználta az emberiség a Föld éves erőforrását, mert több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint amennyit az óceánok és erdők képesek felszívni, nagyobb léptékben halásznak, valamint gyorsabban irtják az emberek az erdőségeket, mint ahogyan azok újranőhetnének.

A túlfogyasztást előidéző faktorok közül a szén-dioxid-kibocsátás mértéke növekszik a leggyorsabban, mára ez az emberiség ökológiai lábnyomának 60 százalékát teszi ki.

Amennyiben az emberek meg akarnak felelni a mintegy kétszáz ország által tavaly decemberben aláírt párizsi klímaegyezményben foglalt céloknak, akkor a “szénlábnyomot” 2050-re fokozatosan nullához közelire kellene csökkenteni.

Ehhez azonban egy olyan új életformát kell kialakítani, amelynek szükségletei igazodnak a Föld erőforrásaihoz – idézi a közlemény Sipos Katalint, a WWF Magyarország igazgatóját.

Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója és igazgatója szerint jó hír azonban, hogy a változás megvalósítható a jelenlegi technológiai fejlettség mellett, és gazdaságilag is jövedelmező, hiszen az átfogó haszon messze meghaladja a befektetés mértékét.

Véleménye szerint olyan feltörekvő szektorokat kellene fellendíteni, mint a megújuló energiák területe, miközben az éghajlatváltozás káros hatásaihoz köthető kockázatok és a nem megfelelő infrastruktúrából adódó nehézségek kiküszöbölésére sokkal kevesebbet kellene költeni.

Néhány ország már a haladás útjára lépett: Costa Rica például az ország elektromosságának 97 százalékát megújuló erőforrásokból nyerte az idei év első három hónapjában, Portugália pedig villamosáram-igényét több napon át 100 százalékban megújuló forrásokból fedezte.

Szélerőművek, illusztráció. (MTI/EPA/Nic Bothma)
Szélerőművek, illusztráció. (MTI/EPA/Nic Bothma)

A kínai kormány kiadott tervezete szerint 50 százalékkal csökkentenék a lakosok húsfogyasztását, ami számításaik szerint egymilliárd tonnával fogná vissza a kínai állattenyésztési iparág szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra, de Németország és Nagy-Britannia is úttörő lépéseket tett az év során – írták a közleményben.

A túlfogyasztás napjának időpontja 2000-ben még késő szeptemberben volt, az idei augusztus elejéhez képest.

Jó hír azonban, hogy ennek a naptári előremozdulásnak a mértéke az elmúlt öt évben kevesebb mint évi egy napra csökkent, míg az 1970-es évek elején még átlagosan évi három nap volt.

A természetvédők határozottan figyelmeztetnek, hogy a források túlhasználata csak egy ideig lehetséges, hiszen a természeti rendszerek egy idő után károsodnak, majd összeomlanak.

Ez mutatkozik meg a már most is sok helyen tapasztalható vízhiányban, elsivatagosodásban, talajerózióban, a fajok sorozatos kihalásában és az éghajlatváltozásban is.