Csaknem száz új fiatal kutatói álláshely az Akadémián

Újabb fiatal kutatókkal bővül az MTA intézethálózatában kiemelt témákkal foglalkozók köre, miután Lovász László, az Akadémia elnöke 98 új, szeptember 15-től betölthető fiatal kutatói álláshely odaítéléséről döntött. Az 1992 óta működő pályázati rendszer keretében eddig összesen mintegy 2400 – egyenként három évre szóló – fiatal kutatói álláshely létesült az MTA kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben.

A fiatal kutatói álláshelyeket biztosító, hároméves időszakra évente meghirdetett pályázati rendszer 1992 óta működik a Magyar Tudományos Akadémián azzal a céllal, hogy elősegítse az akadémiai kutatóbázis (kutatóközpontok, kutatóintézetek) fiatalítását, és támogassa a tudósképzést. Az álláshelyeket 2006 óta kiemelt kutatási témák művelésére hirdeti meg az MTA elnöke.

Az elmúlt 24 évben összesen mintegy 2400 – egyenként három évre szóló – fiatal kutatói álláshelyet létesítettek. Az új álláshelyek száma 2014-ben 98 volt, 2015-ben pedig eléri a 100-at, ugyanis a mostani 98 mellett később még 2 további helyről születik döntés. A tervek szerint jövőre is körülbelül 100 fiatal kutató kap rá lehetőséget, hogy három évig az MTA kutatóintézet-hálózatában dolgozhasson.

A mostani döntés értelmében az MTA Agrártudományi Kutatóközpont 9, az MTA Atommagkutató Intézet 4, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont 10, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont 5, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont 6, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 5, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont 4, az MTA Ökológiai Kutatóközpont 4, az MTA Nyelvtudományi Intézet 3, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóközpont 4, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont 11, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet 5, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 4, az MTA Természettudományi Kutatóközpont 14, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont 9, az MTA Könyvtár és Információs Központ pedig 1 új kutatói álláshelyet hirdethet meg.

A fiatal kutatók alkalmazása érdekében a Magyar Tudományos Akadémia valamennyi tudományterületen biztosítja a mindenkori segédmunkatársi illetményt, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok fedezetét, valamint ha a munka egészségkárosító kockázattal jár, az ezért járó pótlék fedezetét. A foglalkoztatással kapcsolatos további kiadások az adott kutatóhelyet terhelik.

A fiatal kutatók jelentős része a hároméves időszak alatt kutatási munkáján túl továbbképzéseken, konferenciákon vesz részt, publikál, előadásokat tart, oktatási tevékenységet végez, külföldi ösztöndíjat vesz igénybe, pályázatokon indul, nyelvvizsgát tesz. Többen ez alatt az időszak alatt szereznek PhD-fokozatot, illetve részesülnek különféle elismerő díjazásban.

A fiatal kutatók tevékenységét a három év során a Magyar Tudományos Akadémia intézményes formában kétszer értékeli. Először – az időszak közepe táján – a fiatal kutatók meghallgatásával, amit az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának (AKT) tudományterületi szakbizottságai szerveznek, másodszor pedig a három év leteltével. Ekkor a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által meghatározott szempontok, illetve paraméterek alapján a kutatóhelyek adnak értékelést a fiatal kutatók hároméves teljesítményéről. Visszatérően maguknak a kutatóhelyeknek a tevékenységét is elemzik. Ennek célja annak felmérése, hogy a kutatóhelyek milyen hatékonyan és milyen eredménnyel vesznek részt a kutatói utánpótlás képzésében.

Az AKT által kezdeményezett, ún. meghallgatások 2013 őszén kiszélesedtek, miután a Matematikai és Természettudományi Szakbizottság korábbi években kialakított gyakorlatához igazodva az Élettudományi Szakbizottság, valamint a Társadalom-, Gazdaság- és Humán Tudományi Szakbizottság is meghallgatta a fiatal kutatókat, és ezt a gyakorlatukat azóta is folytatják. Ez utóbbi szakbizottság mindezt egy „Fiatal kutatók félidőben” konferencia keretében teszi meg, amelyre meghívást kapnak a fiatal kutatók témavezetői is.

2013-ban az a döntés született, hogy az állampolgárok által a Magyar Tudományos Akadémia részére felajánlott SZJA-ból befolyó összeg terhére az egyes tudományterületeken a szakbizottságok megítélése szerint legsikeresebben teljesítő fiatal kutatók részesüljenek személyenként 100 ezer forint dologi kutatási költségtámogatásban.