Északról menekülők ezreit fogadhatta be Jeruzsálem 2700 éve

Az ország lerombolt északi részéről menekülő zsidók ezreit fogadhatták be Jeruzsálemben 2700 évvel ezelőtti pecsétek tanúbizonysága szerint, melyeket régészet tártak fel a városban folyó ásatásokon – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap.

A tudósok az egykori Jeruzsálem területén, Dávid városában, az első szentély idejéből, mintegy 2700 évvel ezelőttről származó több tucat pecsétet találtak, amelyeken a Júdai Királyság és az Izraeli Királyság neveit vegyesen használták, ami a szakemberek szerint arra utal, hogy a város befogadta a lerombolt északi királyságból menekülő zsidókat.
Az ásatásokat vezető Ortal Chalaf és Joe Uziel régészek szerint szervezettségre és kiépített bürokráciára utalnak a pecsétek, amikkel a hivatalos iratokat, leveleket zárták le.
A nedves agyagból kialakított pecsétekbe eleinte képeket és jeleket nyomtak, később, nagyjából Kr.e. 700-tól már hivatalos méltóságok neveit írták betűkkel.
A pecséteken megtalálták az Izraelben ma is használatos Pinhasz nevet és a különösen érdekesnek tartott Ahiav ben Menahem nevet, amit az északi Izrael királyság királyai viseltek.
Ez azt jelzi, hogy a lerombolt északi területekről sokan a Júdai Királyságba menekülhettek, sőt letelepedésük után ott magas hivatalokat is szerezhettek.
A leletek három olyan épület maradványai közül kerültek elő, amelyeket a Kr.e. 8. században építhettek, és a babiloniak támadása idején, Kr.e. 586-ban rombolhattak le.
Izrael földjén az első egységes királyság két részre oszlott Kr.e. 930-ban, északon az Izraeli Királyság, délen pedig a Júdai Királyság állt, melynek fővárosa Jeruzsálem volt. Az északi királyságot már i. e. 720-ban megtámadta az Asszír Birodalom, amely a déli Júdeát csak Kr.e. 586-ban foglalta el, amikor annak népét is rabságba hurcolták a babiloniak.