Kerekasztal-beszélgetés Trianonról a Rákóczi-főiskolán

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tizennyolcadik alkalommal szervezi meg a Magyar Tudomány Ünnepe országos és határon túli rendezvénysorozatot november 3–18. között.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola idén több programmal is csatlakozott a kezdeményezéshez. A Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék, valamint a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport részvételével szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetést november 9-én.

A Rákóczi-főiskola könyvtárának központi olvasótermében megtartott rendezvény első felében a Trianon 100 Kutatócsoport három jelenlévő tagja tartotta meg előadását: Ablonczy Balázs, a kutatócsoport vezetője, illetve Romsics Gergely és Zahorán Csaba tudományos munkatársak.

Ablonczy Mindent hátrahagyni – menekülés az elveszített területekről, 1918–1924 című előadásában a trianoni békeszerződés után jelentkező menekülthullámot, illetve annak máig tartó következményeit értékelte. A 20. század folyamán – legszerényebb becslések szerint is – 1 millió ember települt át a megcsonkított Magyarországra a Trianonban elveszített területekről. Az anyaországban élő leszármazottaik száma ma 2,5–3 millió főt tesz ki.

Romsics Gergely A magyar külpolitikai gondolkodás Trianon árnyékában című beszámolójában elsősorban az 1920-as évek nemzetközi erőviszonyait, s benne Magyarország igen szűkre szabott mozgásterét mutatta be. Kiemelte, hogy a Bethlen István miniszterelnök vezette magyar kormánynak az évtized végére sikerült normalizálnia az ország külkapcsolatait a nagyhatalmakkal.

Zahorán Csaba előadásában (A történetírástól a propagandáig. Az első világháború vége a magyar, szlovák és román történeti ismeretterjesztésben) arra kereste a választ, hogy napjaink legnépszerűbb magyar, szlovák és román nyelvű történelmi ismeretterjesztő folyóiratai milyen értelmezési kereteket szolgáltatnak az első világháború utáni határrendezésről, a nemzetiségi, illetve a kisebbségi kérdésről. A kutató rámutatott, hogy az 1918–1920 közötti események objektív értékelése a kortárs történészek számára sem mindig egyszerű feladat, hiszen „hajlamosak beleragadni saját nemzeti nézőpontjukba”, alárendelve ezzel a szakmai szempontokat.

Az előadásokat pódiumbeszélgetés követte, amelyet Szakál Imre, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék oktatója moderált. A jelenlévők élénk érdeklődéséről tanúskodik, hogy számos kérdést tettek fel az előadóknak. A járványügyi helyzetre való tekintettel a rendezvény a vonatkozó rendelkezések betartásával zajlott. Az érdeklődők az előadásokat és a kerekasztal-beszélgetést élőben követhették a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék Facebook-oldalán, ahol megtekinthető a rendezvényről készített videó.

Pallay Katalin,

Kárpátalja.ma