Kétszáz éve született a világhírű tudós, Louis Pasteur

Kétszáz éve, 1822. december 27-én született Louis Pasteur francia kémikus, bakteriológus, a veszettség elleni védőoltás, a róla elnevezett tartósítási módszer, a pasztörizálás felfedezője, az immunológia, a mikrobiológia és a járványtan megalapozója.

A Jura hegységben fekvő Dole-ban született egy szegény tímár, a napóleoni háborúk veteránjának fiaként. Kiskorában sokat nélkülözött, az iskolában nem tűnt ki, inkább a festészetben jeleskedett, kémiából pedig soha nem kapott közepesnél jobb osztályzatot. A párizsi egyetemen két szuggesztív professzor előadásait hallgatva mégis ez a tárgy kerítette vonzásába.

Harminckét éves korában lett a lille-i egyetem kémiatanára, itt minden erejét a helyi szesziparban nagy gondokat okozó problémák tanulmányozásának szentelte. 

1862-ben kidolgozott egy módszert a folyékony élelmiszerek tartósítására a bennük található mikroorganizmusok hőkezeléssel való elpusztításával, melyet később róla neveztek el pasztörizációnak. Ehhez a kiindulási pontot az adta, amikor 1864-ben rájött, hogy a sör és a bor bomlási folyamatai megállíthatók 45-65 °C-ra való melegítéssel. Pasteur ezért fontosnak tartotta, hogy az orvosok fertőtlenítő eljárásokat alkalmazzanak.

A fertőző betegségekkel 1865-ben kezdett foglalkozni. Pasteurnek a legnagyobb hírnevet hozó eredménye az addig rettegett betegség, a veszettség elleni oltóanyag kifejlesztése volt. 1881-ben kezdte meg Roux-val közösen az ez irányú kutatásokat és 1885-ben sikerült a vakcinát előállítania.

Pasteur alapjában kémikus volt, ám munkássága a fizikától a biológiáig terjedt és számos más területre is hatással volt. Hetvenedik születésnapját hatalmas ünneplések közepette ülték meg, két évvel később egészsége hirtelen megromlott és 1895. szeptember 28-án meghalt. Hírneve és dicsősége halála után sem halványult.

Forrás: Wikipédia, hirado.hu