Megjelent a Regio legfrissebb száma

Megjelent a Regio (Kisebbség, Politika, Társadalom) című folyóirat legfrissebb száma, melyben kárpátaljai vonatkozású tanulmányok is olvashatók.

Az idén 10 éves fennállását ünneplő Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (Kolozsvár), Gramma Nyelvi Iroda (Dunaszerdahely) és Hodinka Antal Intézet (Beregszász) vezetői, Péntek János, Szabómihály Gizella és Csernicskó István A határon túli magyar nyelvváltozatok a többségi nyelvpolitikák rendszerében: Románia és Ukrajna példája című tanulmányában azt mutatják be, hogyan jelenik meg a magyar nyelv a Magyarországgal szomszédos államok nyelvpolitikájában.

A szerzők megállapítják, hogy bár az összes Magyarországgal szomszédos ország ratifikálta a legfontosabb nemzetközi kisebbségvédelmi egyezményeket (Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről, A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája), minden régióban jelentős problémák adódnak a kisebbségek nyelvi jogainak gyakorlati, mindennapi alkalmazása terén. Az is kiderül az elemzésből, hogy valamennyi érintett országban a többségi nyelvpolitika a legnagyobb kisebbségi közösséggel szemben határozza meg önmagát. Romániában és Szlovákiában ez a magyar közösség, Ukrajnában viszont az orosz.

Ferenc Viktória, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egykori hallgatója a Pécsi Tudományegyetem doktoranduszaként A kisebbségi magyar felsőoktatás és nyelvi kihívásai a Kárpát-medencében: problémák és feladatok címmel publikált a Regioban. A tanulmány azt mutatja be, hogy egyetlen határon túli magyarul (is) oktató felsőoktatási intézmény sem kerülheti el annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy milyen nyelven vagy nyelveken oktasson, mely nyelvek és milyen mértékben jelenjenek meg a képzésben. A mai globalizálódó világban ugyanis a kisebbségi értelmiségivel szemben támasztott alapkövetelmény, hogy szakmáját nem csupán anyanyelvén, hanem az állam többségi nyelvén és lehetőleg egy nemzetközi világnyelven is tudnia kell(ene) művelnie.

A folyóirat A Termini magyar-magyar szótár és adatbázis című írásának is akad kárpátaljai vonatkozása, amennyiben Lanstyák István, Benő Attila és Juhász Tihamér azt a magyar–magyar internetes szótári adatbázist mutatja be, amelyről Hét nyelven beszélő magyar–magyar szótár címmel mi beszámoltunk a közelmúltban.

A folyóiratban olvashatunk továbbá a zsidó azonosságkereséséről, az ortodox egyház nemzeti céljairól is.

HAI