Mesterséges intelligenciával kutatják a holt-tengeri tekercsek titkait
Mesterséges intelligencia segítségével kutatják a holt-tengeri tekercsek eredetét. Az új program azonban már nem csupán az írnokok személyazonosságára kíván választ adni, hanem arra is, hogy hol dolgoztak, milyen alapanyagokat használtak, illetve milyen kulturális és szellemi hálózatokon keresztül terjedtek ezek a kéziratok.
Az Európai Kutatási Tanács (ERC) által finanszírozott nemzetközi kutatási projekt indul annak felderítésére, honnan származnak valójában a világhírű holt-tengeri tekercsek, amiket az 1950-es években fedeztek fel beduin pásztorok a júdeai sivatag barlangjaiban. A leletegyüttes a 20. század egyik legjelentősebb régészeti felfedezésének számít. A gyűjtemény tartalmazza a Tanakh (a héber Biblia) legkorábbi ismert kéziratait, valamint számos zsidó vallási és irodalmi művet a késő-második Szentély korából.
Noha a tekercseket évtizedek óta kutatják, máig nem sikerült pontosan meghatározni, hol készítették és másolták őket.
A kutatók célja most nem csupán az, hogy meghatározzák a kéziratok keletkezési helyét, hanem az is, hogy az egyes írnokokat és kéziratokat földrajzi és kronológiai összefüggésbe helyezzék. Emellett szeretnék feltérképezni az ókori Júdea – és akár a tágabb térség – írásközpontjait, oktatási műhelyeit, valamint a tudás terjedésének hálózatait.
A kérdések megválaszolására az ERC 2,5 millió eurós Advanced Grant támogatást ítélt oda Mladen Popovic professzornak, a hollandiai Groningeni Egyetem kutatójának, aki a holt-tengeri tekercsek egyik legismertebb nemzetközi szakértője. Az ötéves Tracing Scribes and Scrolls (Az írnokok és tekercsek nyomában) elnevezésű program a Groningeni Egyetem, az Izraeli Régészeti Hatóság, valamint több vezető európai kutatóintézet együttműködésében valósul meg. A projekt Popovic korábbi, The Hands That Wrote the Bible (A kezek, amelyek a Bibliát írták) című kutatására épül, amely úttörő módon alkalmazott mesterséges intelligenciát annak meghatározására, hogy mely írnokok készítették a holt-tengeri tekercsek egyes másolatait.
Az új program azonban már nem csupán az írnokok személyazonosságára kíván választ adni, hanem arra is, hogy hol dolgoztak, milyen alapanyagokat használtak, illetve milyen kulturális és szellemi hálózatokon keresztül terjedtek ezek a kéziratok.
A kutatáskor az Izraeli Régészeti Hatóság gyűjteményéből mintegy 250 mintát elemeznek, köztük pergament, papiruszt és tintát. A vizsgálatokhoz a legmodernebb kémiai elemzési módszereket, mesterséges intelligenciát, paleográfiai (ókori kézírásvizsgálati) és kodikológiai (kéziratok fizikai felépítését vizsgáló) eljárásokat alkalmazzák. A kutatók a Kumránból és más júdeai sivatagi lelőhelyekről származó minták kémiai összetételét ókori egyiptomi papiruszokéval is összevetik – ilyen átfogó összehasonlító vizsgálatra korábban még nem került sor.
Az elemzések segítségével azonosítani kívánják a kéziratok anyagösszetételének egyedi „kémiai ujjlenyomatát”, feltárni a felhasznált nyersanyagok eredetét, rekonstruálni az előállítási technológiát, valamint kapcsolatot találni az ismert ókori írnokközpontokkal. A laboratóriumi eredményeket ezt követően mesterséges intelligencia elemzi majd, amely olyan összetett mintázatokat is képes felismerni, amelyeket hagyományos módszerekkel nehéz lenne kimutatni.
A mesterséges intelligencia által feltárt összefüggéseket ezután összevetik a kézírás elemzésével, a kéziratok fizikai szerkezetének vizsgálatával – beleértve a pergamenlapok előkészítését, az oszlopelrendezést, a margókat és a varrási technikákat –, valamint nyelvészeti és irodalomtörténeti kutatások eredményeivel.
„Ez minden idők legnagyobb olyan kutatási projektje, amely mesterséges intelligenciát használ a holt-tengeri tekercsek kulturális hátterének feltárására” – mondta Mladen Popovic. Hozzátette: „Ezek a kéziratok páratlan betekintést nyújtanak az ókori Júdea szellemi világába. A korszerű laboratóriumi elemzések, az ókori kézírás vizsgálata és a mesterséges intelligencia legújabb eredményeinek ötvözésével ma már olyan kérdésekre is választ kereshetünk, amelyek korábban elérhetetlennek tűntek: kik másolták ezeket a kéziratokat, hol készültek, miként terjedt a tudás, és milyen szerepet játszottak saját koruk társadalmában.”
Az Izraeli Régészeti Hatóság kutatója, Ilit Cohen-Ofri hozzátette: a program eredményeként egy eddig példátlan adatbázis jön létre a holt-tengeri tekercsekből vett minták kémiai összetételéről, amely hosszú távon alapvetően új megvilágításba helyezheti a kéziratok eredetének kutatását – adta hírül a Neokohn.
Forrás: hirado.hu
Nyitókép forrása: MTI/EPA/Héber Egyetem Régészeti Intézete