Szardínián több mint 3000 éves óriás szobrokat találtak

Ökölvívókat és harcosokat ábrázoló, több méter magas szobrok darabjai kerültek elő a szardíniai Mont’e Prama ásatási területén, amelyet régészek a szigetet a vaskorban lakó civilizáció leletei kincsesbányájának tartanak.

Két, férfit ábrázoló szobor törzse, egy fej, lábdarabok és más testrészek bukkantak elő az Oristano városhoz közeli Cabras ásatásain. Számítások szerint a szobrok eredeti magassága meghaladta a 2-2,5 métert.

Előkerült az a sajátosan meghajlított pajzs is, amelyet az egyik szobor a feje felett tartott, valamint a régészek egy szardíniai nurágh épületmodelljének darabjait is megtalálták.

A Mont’e Prama mezőin feltárt – a hétvégén bemutatott – leleteket rendkívülinek nevezte Dario Franceschini kulturális miniszter. Emlékeztetett, hogy a Földközi-tenger medencéjének legrégibb szobrászati alkotásainak számítanak. Mont’e Prama területén a pandémia okozta két év szünet után április 4-án indult újra az ásatási munka: a régészek szerint “kincsesbányáról” van szó, ahonnan további alkotások előkerülését várják.

A két szobor majdnem tökéletes másolata két korábban kiásott műalkotásnak. Ez utóbbiakat ugyanitt 1970-ben földművesek találtak meg. Több ezer darabban kerültek felszínre, évtizedeken át raktárban hevertek, összeállításuk csak 2005-ben kezdődött el, jelenleg Cabras múzeumában láthatók.

Azok a szobrok is egy ökölvívót és egy harcost ábrázolnak. Utóbbi szintén pajzsot tart a kezében. A Krisztus előtti tizenharmadik és kilencedik százak közötti időszakra datálják őket.

A bronzkor és vaskor között Szardínián élő népek az úgynevezett nurágh-civilizációhoz tartoztak. Nevüket sajátos építményeikről kapták: a nurághok kötőanyag nélkül egymásra rakott kősorokból álló, csonkakúp-alakú, zömök toronyszerű építmények. A szigeten körülbelül 7000 nurágh maradt fenn, egyikük a Su Nuraxi 1997 óta a kulturális világörökség része.

Forrás: MTI