A román közigazgatási kódex magyarságnak kedvező rendelkezései ellen tüntettek Bukarestben a székelyföldi románok érdekeit védő szervezetek

A román parlament által július elején megszavazott közigazgatási kódexnek a romániai magyarok számára kedvező rendelkezései ellen tüntettek a székelyföldi románok érdekeit védő szervezetek vasárnap Bukarestben.

A Hargita, Kovászna és Maros megyei románok Civil Fóruma elnevezésű szervezet és a Nemzet Útja Egyesület által szervezett megmozduláson pár százan vettek részt. A román parlament épülete előtti Alkotmány téren gyülekeztek a résztvevők, akik végigvonultak Bukarest belvárosán, majd a román elnöki palota közelében zárult a tiltakozó akció.
A szervezők szerint a közigazgatási kódex elfogadásával gyakorlatilag a magyar nyelv második hivatalos nyelvvé válik Székelyföldön, de Románia más területein is, ahol számottevő a romániai magyarok száma. A tüntetők egy része román nemzeti viseletbe öltözött, román zászlókat lobogtattak, a felvonulók egy kifeszített óriászászlót is magukkal vittek.
Mihai Tarnoveanu, a Nemzet Útja Egyesület elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a közigazgatási kódex kiterjeszti a magyar nyelv használatát helyi szintről a központi közigazgatásba azáltal, hogy a magyar nyelv használata a prefektúrákban (kormánymegbízott hivatala) és a központi közigazgatáshoz tartozó, de megyei kirendeltséggel rendelkező, úgynevezett megyei dekoncentrált intézményekben is kötelező lesz.
A székelyföldi románok Civil Fóruma július közepén kérte Klaus Iohannis államelnöktől, hogy ne hirdesse ki a törvényt.
Időközben a jogszabály nem az elnök asztalára került, hiszen a jobbközép ellenzék mintegy ötven törvényhozója megtámadta azt az alkotmánybíróságon, ezért előbb a taláros testület fog állást foglalni az ellenzék kifogásai ügyében. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az ellenzék óvását a magyar közösség elleni támadásként értékelte, hiszen mint mondták, a beadvány 20 oldalából 4 kifejezetten kisebbségellenes.
A jogszabály az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosításokat tartalmaz.