Duray szerint a közös történelemtudat megszűnt a szlovákokkal

Nyugodtan ünnepelhetnék a szlovákok és a románok is március 15-ét, ehelyett azonban inkább keresztbe tesznek – mondta a felvidéki politikus. Ha volt is száz évvel ezelőtt közös történelemtudat, az mára teljesen megszűnt – mondta Duray Miklós felvidéki politikus, közíró.

A közös célok nem változtak, mondhatni, gyarapodtak. A kérdés az, mennyire tudunk a közös célok mögé felsorakozni – jelentette ki Duray Miklós politikus, közíró, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Világossá vált, nagyon sok embernek, érdekcsoportnak nem igazán tetszik az, hogy meg tudjuk fogalmazni a közös célokat, és tenni is akarunk értük. Ez látható a felvidéki magyarság társadalmi szerveződésén: a 90-es évekhez képest a 2010-es években sokkal szétesettebb. Ma egy közös cél van: újraéleszteni a felvidéki magyarok társadalmi aktivitását – tette hozzá.

Többről van szó, mint megmaradni magyarnak – mondta kérdésre válaszolva. Magyarnak lenni elvontan soha sem lehetett, csak talán annyi kihívással soha nem állt szembe az ember, mint most. Azt kell megvizsgálni, mi a gondoknak a hierarchiája. Mert ha mindenáron csak azt propagálom, hogy maradj magyar, és tartsd meg az anyanyelved, ugyanakkor munkanélküli az ember, vagy elvándorolni kényszerül, akkor ez pusztába kiáltott szó – hangoztatta.

Az 1990-es népszámlálás szerint 570 ezres magyar közösség húsz év alatt 120 ezerrel csökkent. Egy kiszolgáltatott helyzetben lévő közösségnek a saját társadalmi életére, összetartozására, aktivitására másként kell ügyet vetni, mint a nagyközösségének – mondta Duray Miklós.A Pozsonyban 1910-ben zajlott népszámlálás szerint a lakosság 45 százaléka volt német, 40 százalék magyar és 15 százalék a szlovák. Jelenleg 4 százalék a városban a magyarok aránya.

Duray szerint ennek vannak objektív és szubjektív okai. Objektív ok a történelem, Pozsonyból lett Szlovákia fővárosa, és egy óriási betelepítés történt. A szubjektív ok pedig az, hogy minél inkább zsugorodik egy közösség, annál inkább hajlamos az asszimilációra, a szétesésre, az elsikkadásra. Ez jellemző tulajdonképp a pozsonyi magyarokra, hiszen olyan intézmények, melyek összefognák a város területén élő mintegy 15 ezer magyart, gyakorlatilag nincsenek. Ha vannak is, ez egy olyan városban, melynek a területe mintegy kétszerese Budapestének, szinte lehetetlen – emelte ki.

A turisták sok mindenből nem láthatják, hogy valaha ez volt a magyar koronázó város. A valamikori Diéta épületének homlokzatán ott a magyar címer, de ez olyan magasan van, hogy alig venni észre. A Szent Márton-dóm tornyának a tetején ott van a Szent István-i Szent Korona. Aki tisztában van ezzel, észreveszi, aki nem, fogalma sincs, mit lát – fogalmazott.

A magyar történelemnek sok olyan mozzanata van, mely mindenkire azonos mértékben gyakorolt befolyást. Nemrég volt március 15-e, amihez kapcsolódik a jobbágyság felszámolása, a közteherviselés bevezetése is. Emiatt nyugodtan ünnepelhetnék a szlovákok és a románok is ezt a napot, de nem ezt teszik, hanem inkább keresztbe tesznek. Ha volt is száz évvel ezelőtt közös történelemtudat, az mára teljesen megszűnt – szögezte le Duray Miklós.