Fél évig Magyarország az EU soros elnöke

Magyarország január 1-jével átvette az Európai Unió soros elnöki tisztét, amelyet fél évig tölt be. Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta először látja el az EU-elnökségi feladatokat. Az elnökségi félévben – az Európai Unió íratlan szabályainak megfelelően – nem a Magyarországot legközvetlenebbül érintő kérdések, hanem a nagy európai ügyek kapják a legtöbb figyelmet.

Az elnökségi trió keretében Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közösen látja el az EU elnöki teendőit, a trojka mandátuma 2010-11-re szól. Magyarország Belgiumtól veszi át a stafétát, és 2011. június 30-án Lengyelországnak adja át.Programja szerint a magyar EU-elnökség a gazdasági növekedés segítésére törekszik az uniós gazdasági kormányzás erősítésével, a munkahelyteremtésre és a társadalmi befogadásra koncentrál. Kiemelt cél az uniós szakpolitika hatékonyságának és versenyképességének növelése. Ugyancsak az elnökségi program alapvető céljai között szerepel, hogy az Európai Unió közelebb kerüljön a polgárokhoz, további feladat a bővítési folyamat folytatása és hitelességének fenntartása.

Bár a magyar kormány korábban abban reménykedett, hogy Horvátország csatlakozási szerződését a magyar elnökség idején írhatják alá, jelenleg reálisabb az a cél, hogy a tárgyalásokat lezárják 2011 első félévében, és a szerződést a következő, lengyel elnökség idején írják alá. A tervek szerint folytatódnak a tárgyalások a tagjelölt Izlanddal, és újabb fejezet nyitnak meg Törökországgal.

A magyar elnökség napirendjét erőteljesen meghatározzák azok a feladatok, amelyek a gazdasági válság következményeinek kezeléséhez és az új együttműködési formák kialakításához kapcsolódnak. Az a cél, hogy az EU a jövőben jobban fel legyen készülve a válságok megelőzésére; a kulcsfeladatok közé tartozik egy állandó stabilitási mechanizmus felállítása, a gazdasági koordináció és a fiskális fegyelem kontrolljának megerősítése.

Az unió következő, 2014-ben hatályba lépő hétéves költségvetése tervezetének 2011 közepére kell elkészülnie, így ezzel valószínűleg sokat foglalkoznak majd a magyar elnökség alatt is.

Az EU energiaszektorában kezdődött liberalizáció végrehajtása a spanyol-belga-magyar elnökség időszakára esik. A közösség célja az energiafüggőség enyhítése, az energiabiztonság megteremtése, ezért az eddigieken kívül új forrásországokat is bekapcsolna az uniós energiahálózatba. Ebben a tervben kiemelt szerepet játszik Azerbajdzsán és Türkmenisztán, s ez tükröződik a keleti partnerség programjában, az Ukrajnához, Moldovához és a kaukázusi országokhoz fűződő viszony alakításában.

Szintén a spanyol-belga-magyar elnökség idején valósulhat meg az európai polgárok jogainak érvényesüléséről, a szabadságról és a biztonságról szóló stockholmi program. A munkavállalási, családegyesítési és tanulási szándékkal útra kelőkkel kapcsolatban a magyar elnökség a vízumügyekre és a munkavállalás speciális formáira koncentrál: további könnyítésekről tárgyalnak Oroszországgal, Ukrajnával és Moldovával, illetve Kanada szigorító szándékait igyekeznek elhárítani.

A romastratégia a magyar elnökségi program kiemelt pontja. Az Európai Bizottság tesz majd javaslatot egy európai keretstratégiára; az EU növelni kívánja szerepvállalását a romákat érintő ügyekben.

A magyar elnökség fontos témája lesz a vízpolitika is, ezen belül az extrém vízügyi jelenségek és a klímaváltozás hatásainak kezelése. A magyar elnökség alatt fogadhatják el az Európai Bizottság által kidolgozandó Duna-stratégiát; legfontosabb feladatai közé tartozik a vízkészletek védelme és takarékos használata, a természeti környezet védelme, a Duna közlekedésének javítása, a turizmus ösztönzése és az érintett országok kulturális örökségének megőrzése. Magyarország a vízminőség védelmével és megőrzésével, valamint a természeti katasztrófák – árvíz, aszály – kivédésével kapcsolatban kíván koordináló szerepet betölteni.

Magyarország hivatalosan január 6-án veszi át az elnöki posztot Belgiumtól, az első jelentősebb esemény a kormány és az Európai Bizottság együttes ülése lesz január 7-én Budapesten.

A magyar EU-elnökségi félév nagyszabású szilveszteri bulival kezdődött meg; a 2011 első felében esedékes elnökség „felvezetőjét” péntekről szombatra virradóra Európa mi vagyunk címmel rendezték meg a budapesti Millenáris Parkban.

A kormányszóvivő szerint az EU-elnökség miatt Magyarországra irányuló figyelem alkalmat ad a félreértések tisztázására, például a médiatörvénnyel kapcsolatban. „Az EU-elnökség és az a fajta érdeklődés, amelyet ilyenkor egy ország kap, nagyon jó fórum ahhoz, hogy tisztázni lehessen a félreértéseket” – mondta Nagy Anna az MTI-nek a rendezvényen.

Kifejtette: az elnökség miatt százával fognak Magyarországra érkezni olyan újságírók, akik egyébként nem jönnének. „Ez azért nagyon jó, mert végre le lehet velük ülni, és meg lehet velük beszélni, hogy az, amiről azt gondolják, hogy a médiatörvény tartalma, az vajon tényleg az-e” – tette hozzá.

A kormányszóvivő elmondta, hogy a médiatörvény angol fordítása még nem készült el. A törvényt bíráló újságírók szerinte sokszor hiányos ismeretek birtokában, legfeljebb az alapján mondanak ítéletet, hogy „valaki azt mondta nekik, ez valahogy úgy lesz”.

MTI, Felvidék Ma