Heves indulatokat váltott ki a vajdasági magyar nemzeti tanácsi választás kampánya

Heves indulatokat váltott ki a vajdasági magyar nemzeti tanácsi választás kampánya, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) azzal vádolja a legnagyobb délvidéki magyar pártot, a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ), hogy ellehetetleníti az aláírásgyűjtést.

November 4-én választják meg a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) új tagjait, ami azt jelenti, hogy még bő egy hónap van a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzati választásáig, ám a kampány már most olyan heves indulatokat váltott ki, mint amilyeneket csak a finisben szokott.

A Szerbiában élő kisebbségek a nemzeti tanácsokon keresztül valósítják meg a kulturális önigazgatáshoz való jogukat, ami a művelődés, a tájékoztatás, a nyelvhasználat és az oktatás területére terjed ki.

A szavazáshoz előbb fel kell iratkozni a külön választói névjegyzékre, ezzel is jelezve, hogy melyik nemzeti kisebbséghez tartozik. A listaállításhoz pedig a külön választói névjegyzékre feliratkozottak legalább 1 százalékának támogatására van szükség, azaz körülbelül 1400 embernek kell aláírásával támogatnia az indulni kívánó listát.

Eddig egy magyar listát adtak át a köztársasági választási bizottságnak. A Magyar Összefogás nevet viselő listán a VMSZ jelöltjei mellett a történelmi egyházak képviselői, valamint olyan értelmiségiek és civilek kaptak helyet, akik a vajdasági magyar közösség szellemi, oktatási, kulturális életében kimagasló szakmai teljesítményről tettek tanúbizonyságot.

Ezen kívül három csoportosulás jelezte indulási szándékát, ám a VMDK, a Magyar Liga és a Magyar Mozgalom (MM) még nem gyűjtötte össze a szükséges számú támogatói aláírást. Éppen ez váltotta ki Csonka Áronnak, a VMDK elnökének a felháborodását, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) írt nyílt levelében közölte: több településen sem sikerült közjegyző jelenlétében hitelesíteni az aláírásokat, mert a VMSZ mindent megtett annak érdekében, hogy ellehetetlenítse indulásukat, és sokan azért nem támogatják őket, mert retorziótól tartanak. Az N1 regionális hírtelevízió internetes oldalának beszámolója szerint Csonka Áron azt állította, hogy a VMSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy ne legyen konkurenciája, és mindez megkérdőjelezi a választások tisztaságát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabálytalanságokról értesítette az illetékes minisztériumot.

Csonka Áron vádjait a VMSZ határozottan elutasította. Kovács Elvira, a párt alelnöke kiemelte: sem a VMSZ-nek, sem a Magyar Összefogás listának nem érdeke, hogy más ne induljon a választáson, inkább azt szeretné, ha minél több lista indulna, mert akkor a választások napján megmutatkozhatna, hogy az állampolgárok kinek szavaznak bizalmat, kinek a programját tartják vonzónak. Szerinte a VMDK a „saját tehetetlenségét” vetíti rá a VMSZ-re, vagyis kevesen támogatják a listájukat, amit nem akarnak elismerni, inkább másra mutogatnak.

Csonka Áron egy sajtótájékoztatóján azt is mondta, hogy ha továbbra is ellehetetlenítik őket, akkor bojkottálják a választásokat. Kovács Elvira szerint viszont nem bojkottról van szó, hanem ha nem gyűjtik össze a szükséges mennyiségű támogatói aláírást, akkor a VMDK egyszerűen nem indulhat a nemzeti tanácsi választáson.

November 4-én a Szerbiában élő 22 nemzeti kisebbség közül 18 választhatja meg közvetlen módon saját kisebbségi önkormányzatát, míg négy nemzeti közösség elektorokon keresztül választja meg nemzeti tanácsát.