Hosszú az út a székelyföldi autonómiáig

Romániában több olyan párt és szervezet is van, amely kiáll a kisebbségben élő magyarok mellett. Kérdés, hogy mekkora lehetőséget ad majd Románia az unió soros elnökségének betöltése alatt arra, hogy a külhoni magyarok elérjék az autonómiát – hangzott el a közrádió A nap kérdése című műsorában.

Nem fűz túl nagy reményt Pászkán Zsolt ahhoz, hogy a román kormány bármennyire is foglalkozni szeretne a romániai magyarok, vagyis az autonómiatervezet kérdésével. A Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője szerint ugyanakkor nem hiábavaló a székelyföldi autonómiatörekvés, hiszen amikor csak lehetőség van rá, meg kell próbálni elérni a kitűzött célokat.

Emlékeztetett: az ellenzék a román parlamentben minden ülésszak alatt benyújtja a bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, holott tudják, hogy alig van esély ezt elfogadtatni.

A magyar autonómia ügyében nagy hallgatás jellemzi a román véleményvezéreket, a politikai kommentátorokat illetve kutatókat – mondta a kutató. Ugyanakkor csend van arról is, hogy román részről is indultak autonómiatörekvések Romániában.

A világ minden autonómiája egy külön modell

Székelyföld területi autonómiája törvénytervezetének az idei újbóli parlamenti beterjesztéséről döntött nemrég a Magyar Polgári Párt (MPP) országos választmánya. Az MPP közleménye szerint a választmány tagjai egyöntetűen kinyilvánították, hogy továbbra is elszántak az autonómiaigény képviseletére, és újra és újra a törvényhozók elé terjesztik a tervezetet annak érdekében, hogy életben tartsák a székelyföldi törekvést a román törvényhozásban.

„A dél-tiroli példa a remény arra, hogy a hosszas és kitartó törekvés Romániában is pozitív eredményt szülhet” – állt a közleményben.

Tóth Norbert szerint a dél-tiroli és a székelyföldi autonómiatörekvések között a legnagyobb különbség, hogy előbbi térségben van autonómia, utóbbiban nincs. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint Székelyföld társadalmi adottságainak és földrajzi realitásainak egy dél-tiroli modell felel meg leginkább.

Mint mondta, a világ minden autonómiája egy külön modell, bár vannak rokon vonásaik. Tóth Norbert szerint a székelyföldi autonómiatörekvések hosszú idő múlva, de el fogják érni a célt.

Nem adják fel a harcot

Látszik, hogy van társadalmi támogatottsága a törekvéseknek, nem csak a helyi politikai elit támogatottságát élvezik. Az embereket foglalkoztatja a kérdés, ezt bizonyítja az is, hogy az adott közösség képviselői beterjesztik időről időre a tervezetet a román parlamentbe – hangsúlyozta Tóth Norbert.

Elmondta azt is, a székelyföldiek a békés utat választották, Dél-Tirolban pedig terrorcselekmények is történtek akkor. Véleménye szerint az Európai Unióra ebben a kérdésben a legkevésbé sem lehet számítani, hiszen az EU a nemzeti kisebbségek problémájával kapcsolatban nem mutat érzékenységet.

Egyeztetni kell a tervezeteket

Romániában jelenleg két autonómiatervezet is van: az egyik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által közösen kidolgozott székelyföldi autonómiatervezet, illetve a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tervezete.

Pászkán Zsolt szerint a kettő között vannak különbségek, bár Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott nemrég úgy fogalmazott, hogy a két tervezet rendkívül hasonlít egymásra.

A nagy különbség a két tervezet között, hogy mi számít Székelyföldnek, mekkora területet és milyen részeket kell Székelyföldhöz számítani. Az egyik tágabban, a másik szűkebben venné ezeket a területeket – fejtette ki Pászkán. Hozzátette: ezeket egyeztetni kell és fogják is, majd egy optimális álláspont születhet.