Vajdasági népességfogyás: akcióterv indult

Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke szerint a térséget érintő demográfiai problémákról, a magyar nemzetiségűek számának csökkenéséről nemcsak formálisan kell beszélni, hanem konkrét intézkedésekkel kell kimutatni, hogy a társadalom megbecsüli a többgyermekes családokat.

Korhecz a szabadkai Pannon RTV Szubjektív című interjúműsorában ismertette az MNT demográfiai akciótervét. Rámutatott arra, hogy a Vajdaságban két halálesetre egy születés jut, ami ahhoz vezet, hogy évente 2-3 ezer magyar emberrel lesz kevesebb Szerbia északi tartományában.

Az MNT demográfiai stratégiájának leírása állapotfelméréssel indul. Eszerint 2011-ben a Vajdaságban 251 ezer magyar nemzetiségű ember élt, ami 13 százalékos csökkenés a 2002-es népszámlálási adatokhoz képest. Korhecz szerint sokan úgy gondolják, hogy a népességcsökkenés legfőbb oka az asszimiláció és a kivándorlás, az adatok azonban azt mutatják, hogy ennek a születések számának csökkenése a legfőbb oka. Ehhez társul a migráció. „Az utóbbi néhány évben egy újabb hullámával találkozunk a kivándorlásnak, amikor 500-1000 ember köt útilaput a talpára, és távozik általában Nyugat-Európába vagy a tengeren túlra” – részletezte Korhecz.

Az asszimilációról a vajdasági politikus azt mondta, hogy a magyar–szerb vegyes házasságokban egyre kevesebbek hajlandóak az identitásváltásra, és egyre több ilyen családból származó gyereket íratnak magyar iskolába.

A demográfiai vizsgálatok rámutattak, hogy a születések számának csökkenését a leginkább a nők társadalomban betöltött szerepének változása és a megváltozott értékrend okozta. Egyrészt kitolódik a gyermekvállalás ideje, másrészt elbizonytalanodnak, hogy hány gyermeket vállaljanak – mondta Korhecz. Hozzátette: csökkent a házasulási hajlandóság is.

A legtöbb demográfiai intézkedésből az marad ki – Szerbiában és Magyarországon is –, hogy az anyaságot és a karriert hogyan lehet összeegyeztetni – mutatott rá a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szervének elnöke. „A mai munkáltatók ellenségként néznek a nagycsaládos, karrierre vágyó édesanyára”, ami feszültségeket okoz, mert úgy tűnik, hogy valamelyikről le kell mondani. Több nyugat-európai országban sikerült feloldani ezt a feszültséget részmunkaidős és kedvezményes foglalkoztatással.

A Magyar Nemzeti Tanács elsősorban azokban az intézményekben vezetné be a családos nők részmunkaidős vagy kedvezményes foglalkoztatását, amelyeket az MNT alapított. Emellett az önkormányzatokat és minden vállalatot arra serkentenének, hogy vezessen be hasonló foglalkoztatási lehetőséget a nők számára.