Magyar emberről nevezték el az új földrészt

Milyen vén a vén Európa?

Olvasónk kérdéssel fordul hozzánk, és ha már lúd, legyen kövér, több hasonló kérdésről is szót ejtünk. Elbüszkélkedünk azzal, hogy az egyik kontinenst magyar emberről nevezték el. Kiderül az is, hogy több oka is annak, hogy van Ausztria és Ausztrália neve annyira hasonló.

József nevű olvasónk a következő kérdéssel fordult hozzánk:

Régóta érdekelne, hogy a kontinensünket, Európát, mióta nevezik Európának, és ki avagy kik kezdték el annak nevezni.

A Google ez ügyben nem volt a barátom vagy rosszul kerestem, ezért fordulok önökhöz.

Mi örülnénk a legjobban, ha az „A Google a te barátod!” felkiáltás helyett az „A nyest a te barátod!” felkiáltás terjedne el. Ennek érdekében mindent meg is teszünk, így József kérdésére is igyekszünk kimerítő választ adni.

A kérdéssel érintőlegesen már korábban is foglalkoztunk, akkor ezt írtuk:

Az Európa szó az ógörögből terjedt el (korábbi története vitatott), és eredetileg Görögország középső részét jelentette, az Ázsia pedig a mai Kis-Ázsiát.

Nos, nézzük, mik az Európa szó görögöktől való elterjedésének előzményei! A Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárában azt írja, hogy a szó eredetileg ‘szárazföld’-et jelentett (szembeállítva a szigetekkel és a félszigetekkel, tehát tulajdonképpen ‘kontinens’-t), és csak később a ma ezen a néven ismert földrészt (illetve nyilván azon részeit, amelyet a görögök ismertek).

A név eredete azonban bizonytalan: egyesek a sémi nyelvek [ereb]-hez hasonlóan hangzó, ‘napnyugta, est’ jelentésű szavával hozzák összefüggésbe. (Ez azonban ellentétben áll azzal, hogy eredetileg ‘szárazföld’-et jelentett volna: így a ‘nyugati föld’ lehetett volna a kiinduló jelentés.) Mások az εὐρωπος [europosz] ‘tágas, kiterjedt’ szóval hozzák összefüggésbe. Kisshez hasonló adatokat hoz a Wikipédia is, kiegészítve azzal, hogy Európa eredetileg egy Krétán élő főníciai hercegnő volt, nem földrajzi terület. A Wikipédia szerint a földrajzi név először Észak-Közép-Görögországot jelölte. Egy másik helyen viszont azt írja, hogy a szó a latinon keresztül terjedt el, és hogy eredetileg lényegében a mai Törökország Európai részét jelölte.

Nos, ezt a kérdést nem mi fogjuk eldönteni, inkább nézzük meg, honnan ered a többi kontinens neve!

Ázsia

Szintén görög eredetű, és a latinon keresztül terjedt el. Kiss Lajos szerint a legvalószínűbb, hogy Lüdia hettita elnevezésére, az Assuwára [asszuva] megy vissza, ennek pedig eredeti jelentése ‘jó [földű] ország’ – a főníciaiak viszont kapcsolatban hozhattál a ‘kelet’ jelentésű sémi szóval (asszír asu [aszu]). (Az számunkra sem világos, hogy ezt Kiss miért jegyzi meg, miben befolyásolta ez a szó történetét.)

A Wikipédia szintén említi a fenti elképzeléseket, de elképzelhetőnek tartja, hogy a név a sémi asu ‘kelet’ szóból ered (ami furcsa lenne, hiszen a sémi területektől északra és nyugatra helyezkedik el e terület). Alternatívaként azt is említi, hogy a kihalt tirén vagy égei nyelvekből származó, ‘sáros, iszapos’ jelentésű szóból ered (és ez az Égei-tenger keleti partjának iszaposságára utalna – amennyire mi a területet ismerjük, az ilyen partvidék arrafelé nem jellemző). Máshol viszont csak arra utal, hogy a név eredetileg egy lüdiai istenség neve volt, illetve Homérosznál két fríg vitézt és egy tájegységet (egy mocsarat vagy síkságot) neveztek így.

Afrika

Afrika elnevezése viszont már nem megy vezethető vissza a görögökig, hanem csak a latinig: a név eredetileg a Karthagó környékére utalt. Kiss szerint az itt élőket hívták aferoknak, róluk kapta a nevét a terület. A Wikipédia szerint viszont a szó eredetileg a főníciai afar ‘por’ vagy a berber ifri ‘barlang’ szóval állhat összefüggésben. (Az utóbbi esetben barlanglakókra utalt.) A teljes földrészre csak a felfedezések korában terjesztették ki az elnevezést.

De hogy nevezték akkor a görögök a Földközi-tenger déli partjait? Nos, Líbiának… A Líbia elnevezés egy ősi népcsoport (libi) alapján kapta a nevét, de az ókor után már csak történelmi elnevezésként maradt fenn. 1934-ben a korábban Tripolitaniának nevezett területet Líbia néven egységes gyarmattá szervezték – a később függetlenné vált ország innen örökölte a nevét.

Amerika

Amerika nevének eredetével szinte mindenki tisztában van: Amerigo Vespucci olasz felfedező nevéből származik. Ő viszont Szent Imre hercegről kapta a nevét, közvetve tehát magyar emberről nevezték el az új földrészt. (Arról most feledkezzünk meg, hogy Szent Imrét tulajdonképpen Henriknek hívták.) A kontinenst nem Vespucci fedezte fel, de ő volt az első, aki rájött, hogy a Kolumbusz Kristóf által bejárt területek egy korábban ismeretlen kontinens részei. Amikor Martin Waldseemüller elkészítette világtérképét, a latinos Americus végződését hozzáigazította a többi földrész (Europa, Asia, Africa) végződéséhez, így született meg az America alak.

Ausztrália

Kiss Lajos szerint a földrész nevének kettős az eredete. Egyfelől az újkori latin Australia átvétele: ez előfordult Terra Australis ‘déli föld’ alakban is. Érdekesség, hogy a név hamarabb létezett, mint hogy a kontinenst felfedezték volna: úgy tartották ugyanis, hogy a déli féltekén ugyanannyi szárazföldnek kell lennie, mint az északin,különben a Föld nem maradna egyensúlyban, felborulna. (Valójában persze a déli féltekén jóval kevesebb szárazföld van, de annyiban igazuk volt, hogy van.) Ezt az eredettörténetet ismeri a Wikipédia is.

Kiss Lajos szerint azonban a név kialakulásában szerepet játszott az is, hogy Pedro Fernandes de Queirós portugál felfedező egy szigetre érkezett, melyet kontinensbnek vélt és ezt la Austrialia del Espiritu Santo-nak, azaz ‘a Szentlélek ausztriai földjének’, hogy a Habsburgoknak kedveskedjen. Az Austrialia alak nagyban hatott az Australia alak megszilárdulásához. (A szigetet egyébként a mai napig Espiritu Santonak nevezik.)

Ausztria és Ausztrália nevének egybecsengése egyébként nem véletlen: az ófelnémet ostor ‘kelet’ etimológiailag azonos a latin austerrel, ami viszont ‘dél’.

Forrás: nyest.hu