Tíz tény a Szent Koronáról

Szerző: | 2020.09.09., 16:30 | Magyarország

1784. április 13. II. József rendeletére Bécsbe érkezik a Szent Korona.

1. A magyar államiság jelképekén tisztelt Szent Korona beavató koronaként funkcionált, azaz csak felszentelés végett tették az uralkodó fejére. Tehát az országos ügyek intézése közben a mindenkori magyar király nem ezt viselte és családi körben sem tette a fejére.

2. A Szent Korona két részből áll: az alsó rész az abroncs, a görög korona (Corona Graeca), a latin koronának nevezett felső rész pedig drágakövekkel szegélyezett aranypántokból áll. A korona tetején lévő kereszt valószínűleg csak a 16. században került rá.

3. A közkeletű vélekedés, hagyomány és jog szerint a magyar királyok törvényesen csak akkor uralkodhattak, ha a legitimációs tényezőnek tekintett Szent Koronával koronázták meg őket Székesfehérvárott, a fejükre pedig az esztergomi érsek helyezte a nagy becsben tartott jelképet. Első királyunkat, Szent Istvánt azonban nem Székesfehérvárott, hanem Esztergomban koronázták meg, és nem a ma is látható Szent Koronával. Székesfehérvár csak István uralkodása után vált koronázó várossá, egészen 1527-ig itt koronázták meg a magyar királyokat. Mivel 1543-ban a törökök elfoglalták Székesfehérvárt, a magyar uralkodókat 1563-tól 1830-ig Pozsonyban szentelték királlyá. A 17. században Sopronban is koronáztak, majd 1792-től már Budán is. Az utolsó koronázásra 1916-ban Budapesten került sor.

4. A magyar királynékat is a szent jelképpel koronázták meg. Azonban nem helyezték a fejükre, hanem csak a jobb vállukat érintették meg vele. Ezzel azt jelképezték, hogy a királyné az uralkodó támasza és segítője a kormányzásban.

5. A Szent Koronát ismereteink szerint legelőször 1205-ben vitték ki az országhatáron túlra. A magyar államiság jelképe 1205-től 1978-ig összesen tizenegy alkalommal volt külföldön. Legtöbbször Bécsben őrizték. A leghosszabb, határon túl töltött időtartam 36 év volt – 1572 és 1608 között a korona nem az országban tartózkodott.

6. 1622-ben Sopron városában Thurzó Szaniszló nádor merőben szokatlan módon tette közszemlére a Szent Koronát. Thurzó, miután a városházán kinyittatta a koronaládát, az ablakban felmutatta az embereknek.

7. Egyes elméletek szerint a Szent Korona keresztje a kezdetektől fogva ferdén állt, egyes források azonban másról tanúskodnak. A legkorábbi, a 17. század elején készült koronaábrázolásokon a Szent Korona keresztje egyenesen állt. 1784-ben, amikor II. József Bécsbe vitette a koronát, a krónikások már ferde keresztről írtak. A legújabb kutatások szerint a korona keresztje 1638-ban Habsburg Mária királyné koronázásához köthető bakinak köszönhetően sérült meg. A Pozsonyban őrzött koronát egy koronaládában őrizték a többi koronázási jelvénnyel együtt. A láda kulcsainak hivatalos őrei azonban nem a megfelelő kulcsokat vitték magukkal, és mivel gyorsan kellett cselekedniük, egy magyar országgyűlési követ leírása szerint lakatosokat hívtak, hogy a ládát minél hamarabb ki tudják nyitni. A lakatosok felfeszítették a ládát és a koronát taroló réztokot is. A korona keresztje vélhetőleg ekkor sérülhetett meg.

8. A világosi fegyverletételt követően Szemere Bertalan miniszterelnök Orsovánál elásatta a koronát 1849 augusztusában. Az osztrákok komoly erőkkel nyomoztak a jelkép után, de csak 1853-ban találták meg a föld alá temetett ládát a koronázási ékszerekkel. A Szent Korona károsodás nélkül vészelte át a föld alatt töltött éveket, viszont a koronázási kard erősen korrodált, rozsdás állapotban került elő.

9. Röviddel a második világháború lezárása előtt a közeledő Vörös Hadsereg elől a koronaőrök Budáról Ausztriába vitték a Szent Koronát, amelyet 1945 áprilisában a Salzburg melletti Mattsee-ben egy benzines hordóba helyeztek, majd elástak. A koronát az amerikaiak találták meg, és 1953-tól egyik katonai támaszpontjukon, a Kentucky állambeli Fort Knox-ban őrizték. A Szent Korona a koronázási jelvényekkel 1978-ban térhetett haza. Az amerikaiak szigorú feltételeket szabtak: a koronát a magyar népnek szánták, így azt nem az ország első számú vezetőjének, Kádárnak Jánosnak – aki egyébként nem lehetett jelen az átadó ünnepségen – hanem az Országgyűlés elnökének, Apró Antalnak adták át hivatalosan a Parlamentben. Az USA azt is feltételül szabta, hogy a koronát nem lehet Moszkvába szállítani.

10. Az 1978. január 5-én Ferihegyre érkező, Cyrus Vance külügyminiszter által vezetett amerikai delegáció tagjai között ott volt a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert is, aki 1947-ben hagyta el Magyarországot és a koronával együtt látogatott haza.

Forrás: Múlt-kor.hu (https://mult-kor.hu/10-teny-a-szent-koronarol-20200909)

Pin It on Pinterest

Share This