Egyre több ország birtokolna regionális harctéren is bevethető atomfegyvereket

A kétpólusú világ felbomlása óta egyre precízebbek lettek az atomfegyverek, amelyek egyre kisebb területen képesek célba találni, és akár regionális harctéren is bevethetők. Az Egyesült Államok és Oroszország mellett több feltörekvő ország is birtokolna ilyen fegyvereket. Hagyományos atombomba egyelőre – köszönhetően a titkosszolgálatok nemzetközi összehangolt működésének – nem került rossz kezekbe.

Kevesebb robbanófej, de korszerűbb hordozók – a 21. században sem lesz atomfegyvermentes a világ – derül ki a stockholmi Békekutató Intézet éves jelentéséből. Az atomarzenál összességében nem nő – a robbanófejek száma még csökkent is –, ám a jelenlegi nukleáris fegyverkészlettel többször is el lehetne pusztítani a világot, így nem túl biztató a kép. Az intézmény jelentése szerint ráadásul megkezdődött a nukleáris fegyverek korszerűsítése is – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Egyre precízebbek az atomfegyverek

Az atomfegyverek klasszikusan a kétpólusú világ nagyhatalmai, az Egyesült Államok és a volt Szovjetunió számára azt jelentették, hogy egymás fenyegetését blokkolják. Az elmúlt évtizedek során a technikai fejlődés olyan szintre ért, hogy már regionális hatalmi szinten is blokkolhatják egymás fegyverarzenálját az országok, például India és Pakisztán esetében – fogalmazott Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a katonai titkosszolgálatok volt főigazgató-helyettese a műsorban.

A jelenlegi technikai fejlődés lehetővé teszi, hogy olyan precíziós fegyvereket is kifejlesszenek, amelyek atomtöltetek szállítására is képesek, és előtérbe került, hogy esetleg regionális háborúkban, harctéren is bevessenek korlátozott hatóerejű atomfegyverzeteket – hangsúlyozta.

Ez irányba indult el a hadipar fejlesztése, ami miatt Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az USA kilép a START–II szerződésből – közölte Horváth.

A feltörekvő országok növelnék nukleáris potenciáljukat

Mint mondta, a START–II-megállapodás a robbanófejek és az azokat célba juttató eszközök számát is korlátozza az Egyesült Államok és Oroszország vonatkozásában. A két nagyhatalom együttesen nagyjából 6000 robbanófejjel rendelkezik, a rangsorban harmadik Franciaország 300 ilyen eszközt tart fenn, utána majdnem ennyi robbanófejjel Kína következik, a sor végén pedig Észak-Korea áll 30 körüli fejjel.

Ezen töltetek negyede-ötöde van bevethető állapotban, a többit tartalékként őrzik vagy megsemmisítésre várnak – ismertette, majd hozzátette: ezek az eszközök is avulnak, karbantartásra szorulnak.

Mint ismertette: a kétpólusú világ felbomlásával már a feltörekvő nagyhatalmak is szeretnének minél nagyobb potenciált, így már nemcsak atomfegyvereket, hanem olyan

speciális hordozó eszközöket is kifejleszteni,
amelyek képesek nagy távolságból pontosan célba juttatni a robbanófejet.

A hordozó rakéták fejlettségi szintjéről azt mondta: már néhány négyzetméteren belül is képesek eltalálni a célt.

Észak-Koreánál sem az jelent kockázatot, hogy atomrobbanófejhez alkalmas uránt dúsít, hanem az, hogy ehhez közepes hatótávolságú, majd interkontinentális rakétát fejlesztett ki – mutatott rá a szakértő.

Az elmúlt években egy új nagyhatalom, Kína is bejelentkezett, az ország a katonai hadereje mellett rohamléptekkel fejleszti klasszikus haderejét és atomfegyver-arzenálját – tette hozzá a szakértő.

Horváth szerint az új fegyverkezési verseny nem az atomtechnológia irányába hat,
hanem sokkal inkább az informatikai rendszerek támadásától kezdve a legmagasabb szintű számítástechnikai eszközökön, az 5G-technológián alapuló, drónok bevetéséig, amelyek igen költséges fejlesztések.

A titkosszolgálatok összehangoltan működnek

Arra a felvetésre, hogy juthatnak-e nukleáris fegyverek civilek vagy terroristák kezébe, a szakértő azt mondta: a Szovjetunió felbomlása óta eltelt közel 30 évben a titkosszolgálatok többször is bizonyították, hogy a szervezett bűnözők törekedtek a nukleáris fegyverek megszerzésére, de a hatékony nemzetközi együttműködésnek köszönhetően ezen kísérletek döntő többségét sikerült megakadályozni.

Az úgynevezett piszkos atombombákból – amelyek nukleáris alapanyaguknak köszönhetően egy városnyi területen képesek sugárfertőzéssel elpusztítani a lakosságot – elképzelhető, hogy kerültek ki a fejlesztő országokból, de klasszikus atombombát egyelőre nem tudtak megszerezni terrorszervezetek – magyarázta. Hozzátette: a nagyhatalmak jól felfogott érdeke, hogy ez így is maradjon.