Lavrov: Moszkva aligha vonja ki békefenntartóit a Dnyesztermellékről

Moszkva nem fogadhatja el Maia Sandu megválasztott moldovai elnök arra vonatkozó követelését, hogy vonja ki az orosz békefenntartó erőket Moldova dnyesztermelléki területeiről – jelentette ki Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) keddi külügyminiszteri tanácskozását követően.

„Nehéz megítélni, hogy mire gondolt konkrétan Sandu úrhölgy, amikor az orosz békefenntartók kivonásának szükségességéről beszélt, de az, hogy ez aligha segíti elő a rendezést és mi aligha fogadhatunk el egy ilyen, meglehetősen felelőtlen követelést, egyenesen kimondjuk: tény” – mondta Lavrov.

Megjegyezte, hogy Sandu Moldova európai irányvonalának elsődlegessége mellett kifejezte szándékát a jó moldovai-orosz viszony fenntartására is. Mint mondta, Moszkva számára fontos, hogy minden országgal jó legyen a viszonya, ami feltételezi az érdekek és a korábban elért megállapodások kölcsönös tiszteletben tartását.

Rámutatott, hogy az orosz békefenntartók – moldovai és ukrán kollégáikhoz hasonlóan – az 5+2 csoport döntése alapján tartózkodnak a konfliktusövezetben, „elvi fontosságú” feladatuk az, hogy megakadályozzák a konfliktus újbóli fellángolását. Elmondta, orosz katonák egy másik csoportja, az egyesített hadseregcsoport Kolbaszna településnél lőszerraktárakat őriz, és „komoly következményekkel” járna, ha ezzel a tevékenységével felhagyna.

A miniszter szerint az orosz lőszerkészletek mintegy felét elszállították, amikor „kimozdult a holtpontról” rendezés, de amint Chisinau elállt a megállapodások végrehajtásától a dnyesztermelléki fél elutasította az elszállítás felújítását. Emlékeztetett rá, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter kifejezte szándékát a hátramaradt, rossz állapotban lévő hadianyag semlegesítésére, de ehhez, mint mondta, Tiraszpol és Chisinau beleegyezésre van szükség.

Jelenleg mintegy 1700 orosz katona állomásozik a szakadár Dnyesztermenti Köztársaság területén. Két gépesített lövész zászlóalj éves váltásban békefenntartó feladatokat lát el, és van még egy őrző és egy kiszolgáló zászlóalj is. A területre, ahol 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által, a szakadár „köztársaság” vezetőjének jelenlétében aláírt válságrendezési megállapodás után.

A többi orosz katona a Kolbaszna faluban lévő a szovjet csapatok európai kivonása után kialakított lőszerraktárakat őrzi, amelyekben jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak. A hadianyag elszállítása és újrahasznosítása 2003-ben megkezdődött, ám a moldovai belviszály súlyosbodásakor abbamaradt.

A Szovjetunió széthullása nyomán Moldova parlamentje 1991. augusztus 27-én deklarálta az ország függetlenségét. A dnyeszterentúli, zömében oroszok és ukránok lakta terület öt nappal később kinyilvánította elszakadását Moldovától. Chisinau 1994-ben különleges autonómiát biztosított a szakadár területnek és a délen alakult Gagauz Köztársaságnak. A török dialektust beszélő gagauzok ezt elfogadták, a Dnyeszteren túli terület azonban őrzi különállását, az ott állomásozó orosz katonaságtól védve.

Az ODKB-nek Oroszország, Fehéroroszország Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a tagja.

Forrás: MTI