May uniós piacon tartaná a brit cégeket

A brit miniszterelnök szerint arra kell törekedni, hogy a szigetország vállalatai a Brexit után is folytathassák tevékenységüket az Európai Unió egységes belső piacán. Theresa May úgy nyilatkozott: a kérdés valójában az, hogy Nagy-Britannia milyen viszonyrendszert kíván kialakítani az EU-val. Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint, ha London a kilépés után is hozzá akar férni a közös piachoz, tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez. A font immáron három évtizedes mélypontra süllyedt a dollárral szemben, és gyengült az euróhoz képest is.

Theresa May brit miniszterelnök szerint arra kell törekedni, hogy a brit vállalatok a Brexit után továbbra is folytathassák tevékenységüket az Európai Unió egységes belső piacán. May a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben zajló éves kongresszusának keddi napján nyilatkozott a Sky News brit hírtelevíziónak. Arra a kérdésre, hogy miért kívánja kivezetni az Egyesült Királyságot az EU belső piacáról, amelynek létrehozásában egyik elődjének, Margaret Thatchernek döntő szerepe volt, Theresa May kijelentette: a kérdés valójában az, hogy Nagy-Britannia milyen jövőbeni viszonyrendszert kíván kialakítani az EU-val.

“A lehetséges legjobb megállapodásra törekszem, amely maximális lehetőséget teremt a brit üzleti vállalkozásoknak arra, hogy kereskedhessenek az Európai Unió egységes belső piacával, és működhessenek e piacon belül” – fogalmazott a brit kormányfő, aki nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy milyen megállapodás tenné lehetővé a brit vállalatoknak a további jelenlétet az EU belső piacán.

Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az egységes uniós piachoz – ahogy azt a brit üzleti szféra folyamatosan követeli -, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez. Theresa May többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás – amelyen a többség a kilépésre voksolt – megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.

A brit miniszterelnök és más kabinettagok legutóbbi nyilatkozataiból a piaci szereplők arra következtettek, hogy a kormány előbbre sorolja a bevándorlás korlátozását, mint a további akadálytalan hozzáférést az EU belső piacához. Ebben a hangulatban a font kedd estére 1985 óta – vagyis több mint három évtizede – nem látott mélypontra, 1,2740 dollár alá gyengült a londoni kereskedésben, az euróval szemben pedig három évi mélypontra, 1,1380 euró közelébe süllyedt. Legutóbbi csúcspontján, tavaly júliusban a font még 1,44 euró közelében járt.
Mindeközben a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as árfolyamindexe 1,30 százalékkal 7074,34 pontra, eddigi zárási rekordjának közvetlen közelébe emelkedett. Ennek a fellendülésnek az elsődleges hajtóereje azonban éppen a gyenge font, ugyanis a FTSE-100-as indexben szereplő legnagyobb tőkeértékű vállalatok összesített eredményének 75 százaléka külső piacokon realizálódik, és e cégek így jelentős versenyképességi előnyhöz jutnak a font gyengüléséből.