Ukrajnában jogaiért küzd, míg Szlovéniában államalkotó tényező a magyar kisebbség

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa azt mondta Martonvásáron a VIII. Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem résztvevőit köszöntve, hogy nemzetpolitikai témában különösen aktív a Kárpát-medencei magyarság – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója a műsorban elmondta, a nyári egyetemnek mindig van üzenete, de van egy fő jelmondata is: „Minden magyar felelős minden magyarért.” Az intézet ennek a mondatnak a szellemében végzi munkáját már nyolcadik éve, ugyanis azóta rendezi meg közösen a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel a nyári egyetemet.

Az EU-ban nem sok a lehetőség kisebbségvédelemben

A szervezés során az intézetek vezetői azt próbálják felmérni, hogy Európában milyen kisebbségvédelmi mechanizmusok és lehetőségek vannak. Sajnos ezeknek a tárháza igencsak üres. Az Európai Unióban alig akadnak lehetőségek, az Európa Tanácsban viszont azért van valamivel több.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója hozzátette, a magyar kisebbségek minden országban különböző súlyú gondokkal küzdenek. Ha Szlovákiára gondolunk, akkor azt láthatjuk, hogy Magyarország jól együtt tud működni északi szomszédjával, és ugyanez elmondható fordítva is, azonban a Felvidéken élő magyarságnak problémája akad abból, hogy a kisebbségi kérdés koránt sincs rendezve.

Nincsenek könnyű helyzetben a szlovákiai, ukrajnai és romániai magyarok

Ezek közül a szlovák állampolgársági vagy a nyelvhasználati törvényt kell megemlíteni, amelyben nagy szükség lenne valamiféle előrelépésre, hiszen a felvidéki magyarság kulcskérdései ezek.

A keleti régiók konfliktusai hatással vannak a kárpátaljai magyarságra. Az itteni magyarok ellen történtek intézkedések, beszélhetünk akár az oktatási, vagy a nyelvhasználati törvényről, de ha nem akarunk konkrétumokról beszélni, akkor is elmondható, hogy általános a magyarellenes hangulat.
A kárpátaljai magyarság képviselőket próbál bejuttatni az ukrán parlamentbe a közelgő választások alkalmával, az ő életüket egy folyamatos küzdelem jellemzi évek óta, annak ellenére, hogy 2015 előtt úgy tűnt, pozitív változások állnak majd be ügyeiket tekintve.

A romániai magyarokat érintő kicsit sem pozitív lépésekről szinte minden nap hallhatunk: például az úzvölgyi konfliktus vagy a Hargita és Kovászna megyei románok bukaresti tüntetése. Folyamatosan téma Romániában a kisebbségi kérdés.

Szlovéniában és Horvátországban államalkotó tényezők a magyarok

Szlovéniában és Horvátországban csekélyebb a magyarok létszáma, és nekik biztosítva van egyfajta személyi elvű autonómia, az Ausztriában élő magyar közösségek pedig a diaszpóra kategóriájába tartoznak, és ennek megfelelően támogatják ott élő magyarokat.

Csóti György szerint Horvátországban és Szlovéniában a magyarokat is államalkotó tényezőként ismerik el, annak ellenére, hogy csupán néhány tízezres kisebbséget alkotnak. A Romániában, Szerbiában, Ukrajnában és Szlovákiában élő honfitársaink helyzetéről ugyanez nem mondható el, hiszen másodrendű állampolgárokként élnek ezekben az országokban, ki vannak rekesztve a hatalomból, nem államalkotó tényezők.

Egyedül Szerbiában van valamiféle autonómiája a magyar kisebbségnek.