241 éve született báró Perényi Zsigmond
241 éve, 1783. november 18-án született báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye főispánja, az 1848-49-es magyar szabadságharc mártírja a ma már Beregszászhoz tartozó Ardóban született nagybirtokos családban.
Édesapja, Perényi István Ung és Nyitra vármegyék főispánja volt, édesanyja Horváth Éva bárónő. Házi tanítók oktatták, majd Nagyszombaton végezte a gimnáziumot. Kassán jogot hallgatott, a joggyakorlatát Pesten és Pozsonyban teljesítette.
Perényi Zsigmond élete során kétszer nősült: első felesége Sztojka Júlia, második felesége Kovachich Leopoldina volt.
Bereg vármegye főjegyzőjévé 1805-ben nevezték ki, három évvel később Ung vármegye országgyűlési követe lett. 1814-től egy rövid ideig alispán volt. Az 1820-as években a juhtenyésztés fejlesztésén fáradozott, emellett timsógyárat nyitott. Sokat fáradozott a mezőgazdaság fejlesztésén. Tagja volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek.
1825-től a főrendi ellenzék vezetői között volt, és 1829-ig Bereg vármegye első alispánjaként működött. Ezt követően a katonaság ellátásával foglalkozó tartományi bizottság aligazgatói posztját töltötte be. 1831-ben királyi biztos lett, három évvel később pedig a Hétszemélyes Tábla bírája. 1835-ben az Akadémia igazgatósági tagjává választották és Ugocsa vármegye főispánjává nevezték ki.
Az 1840-es években az országgyűléseken Perényi Zsigmond a társadalmi reformok mellett kardoskodott, és a Lánchíd megépítését is támogatta.
Az 1848-as forradalom után az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja lett, a felsőházban ettől kezdve gyakorlatilag ő képviselte a magyar kormányt. Sürgette az első felelős magyar kormány Debrecenbe való átköltöztetését, miközben a felsőházi üléseket – Majláth távolléte miatt – ő vezette.
Perényi Zsigmond a végsőkig kitartott az országgyűlés és a magyar kormány mellett.
A világosi fegyverletétel után letartóztatták, tárgyalásán az általa is aláírt függetlenségi nyilatkozattal való azonosulását és szerepét a szabadságharcban vállalta. Emiatt
Báró Perényi Zsigmondot 1849. október 24-én Pesten kivégezték.
Haláláról minden évben megemlékeznek az egykori Perényi-kúriánál, ami napjainkban kultúrkúriaként üzemel. Nevét viseli Nagyszőlősön a magyar középiskola, amely a vármegye egykori székházában kapott otthont.
A Perényi család évszázadokig meghatározó szerepet töltöttek be az ország életében, az egyik legrégibb főúri nemzettség volt.
Perényi fia, akit szintén Zsigmondnak neveztek, ugyancsak főispán volt, Bereg és Ugocsa vármegyék tartoztak hatásköre alá, emellett országgyűlési képviselő volt. Unokája szintén a Zsigmond nevet viselte, felsőházi elnök volt és magyar belügyminiszter.
Nyitókép: Vasárnapi Ujság, 1871. március 19.