A százmillió áldozat ellenére a mai napig tart a kommunizmus bűneinek mentegetése

Szerző: | 2021.02.25., 20:02 | Kultúra

Ukrajnában hétmillióan haltak éhen a holodomor (éhhalál) idején. A képen éhinségtől szenvedő parasztok fekszenek az utcán, Harkovban (Fotó: Wikipedia.org)

Ha egy elméletnek nincs jó gyakorlata, akkor az elméletet ki kell dobni a kukába – mondta a kommunizmusról Bognár Zalán történész a Kossuth Rádióban. Szerinte sokan a mai napig úgy gondolják, hogy a marxizmus alapvetően jó dolog, csak „Sztálin elrontotta”. Pedig a kommunizmus százmilliónál is több áldozatot követelt, Magyarországon minden második család érintett.

Ma van a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. Bognár Zalán történész a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, hogy a kommunizmus fekete könyvében százmillió áldozatról beszélnek, de valószínűleg ennél is több lehet a valós szám.

„Csak a Szovjetunióban húszmillióra becsülik az áldozatok számát, csak Ukrajnában, a holodomor idején hétmillió embert éheztettek halálra 1932–33 között. De Kínában, Kambodzsában, és szinte felsorolni is lehetetlen, hogy hány helyen és alkalommal történtek szörnyűségek. Az biztos, hogy százmilliónál több a kommunizmus áldozatainak a száma” – mondta a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke.

Csak a Szovjetunióba egymillió embert hurcoltak el, egyharmaduk ártatlan civil volt, akit ítélet nélkül vittek el a Gulagra.

A Rákosi-rendszerben, 1950–53 között, egymillió ember ellen indítottak büntetőeljárást, ezek kétharmadában ítélet is született. De a „puhuló” Kádár-rendszernek is rengeteg az áldozata.

Sokakat kivégeztek például az 1956-os forradalom után, de áldozatoknak tekinthetjük azokat is, akiket koholt vádak alapján elítéltek, majd szabadulásuk után egészen a rendszerváltásig nem végezhettek a végzettségüknek megfelelő munkát.

Sokan közülük rendőri megfigyelés alatt álltak évtizedekig.

A történész egy megható történettel szemléltette, milyen szenvedést okoztak a kommunizmus miatt.

„Egy hároméves kisfiú mellől elhurcolták az édesapját és az édesanyját csak azért, mert német származásúak. A nagymama neveli a kisfiút, aki megutálja a szüleit, amiért elhagyták. Mivel ezekről nem lehetett őszintén beszélni, ezért a kisfiú csak évekkel később tudja meg az igazságot, mikor a szülei hazatérnek a kényszermunkáról. Boldogan mesélte el a tanító néninek, hogy szeretik a szülei, hiszen erőszakkal vitték el őket a szovjet katonák. Mire a tanító néni legorombítja, hogy »fiam az nem lehet, a dicsőséges szovjet Vörös Hadsereg katonái senkit sem vittek el, aki ártatlan, a szüleid biztosan bűnösök«. Elképzelhetjük, milyen lelki törést okozott mindez a kisfiúnak. Rengeteg hasonló történet van” – mondta Bognár Zalán.

A felvetésre, miszerint napjainkban is zajlik a kommunizmus bűneinek kisebbítése, egyfajta „szerecsenmosdatása”, szemben a nácizmuséval, a történész helyeselt, szerinte is létező jelenségről van szó.

„Sokak szerint a marxizmus alapvetően jó dolog, de Sztálin elrontotta. Hát nemcsak Sztálin rontotta el, hanem Rákosi, a lengyel Gomulka, a román Ceausescu, a kambodzsai Pol Pot és sorolhatnánk. Ha egy elméletnek nincs jó gyakorlata, akkor az elméletet ki kell dobni a kukába. Ezt a tudósok, a fizikusok, kémikusok pontosan tudják. Ha van egy jó elméletük, amit ha kipróbálnak, sosem sikerül a kísérlet, akkor az elmélettel van a gond, és az elméletet kell kijavítani vagy kidobni” – zárta gondolatait a történész.

Forrás: hirado.hu

Pin It on Pinterest

Share This