Felhangolva: a Hangraforgó együttes
A hazaszeretet megőrzése, identitástudatunk formálása, anyanyelvünk ápolása – súlyos és bonyolult fogalmak, amelyeket sokak véleménye szerint tudatosan, szabályokkal tűzdelve kell sulykolni a gyerekek fejébe annak érdekében, hogy felnőve maguk is tudatosan vigyék tovább örökségünket. A gyereknevelésben azonban legtöbbször az apró mellékutak, trükkök, hétköznapitól eltérő élmények, játékos megoldások azok, amelyek egy életre nyomot hagynak a gyerekek lelkében. Gáti Georgina, akit mindenki csak Gyöngyikének ismer, a Sárosoroszi Községi Könyvtár vezetőjeként úgy érezte, településén maga is tenni tud azért, hogy a gyerekeket közelebb hozza a könyvekhez, irodalomhoz, versekhez, így nevelve őket a magyar szó szeretetére. Néhány évvel ezelőtt egy olyan ötlettel állt elő, amelynek sikere azóta is töretlen: együttest alapított a helyi gyerekekből, akik megzenésített verseket adtak elő. Így kezdődött a Hangraforgó együttes története.
A Hangraforgó 2010-ben alakult, a kezdetekről és az eltelt évekről Gáti Gyöngyi mesél szerkesztőségünknek:
̶ Szeretem a verseket és az énekeket is. Azt láttam a gyerekeken, hogy ők is szeretik és igény van egy énekkarra. Eldöntöttem, hogy ha öt gyereknek fel tudom kelteni az érdeklődését, akkor belevágok. Már az alakuláskor húszan voltunk, és azóta sem csökkent a létszám – számol be örömmel az együttes vezetője.
Énekkarként indult az együttes, majd az eltelt évek során sorra bekapcsolódtak a zeneiskolába járó, hangszeren játszó gyerekek is, így mára már 3-4 hangszer is kíséri az énekeket. Az állandó létszám 20-25 fő, sokan az eltelt évek során kinőttek az együttesből.
̶ Nagyon jó érzés, hogy azokra is számíthatok, akik már elvégezték az iskolát, ugyanis szívesen visszatérnek és csatlakoznak hozzánk egy-egy fellépés alkalmával. Az együttest nagyon szeretik, ami abból is kiderül, hogy a közel hetvenfős oroszi iskolából huszonöt gyerek tagja a Hangraforgónak.
A 7-17 év közötti oroszi gyerekek a könyvtárba járnak gyakorolni. Gáti Gyöngyi találja ki a zenét és a verseket is ő választja ki hozzá. Megzenésített verseket éneklő együttesként indultak, mára már különböző énekekkel és népdalokkal is bővült a repertoár. Nagyon sok fellépésük volt már, Kárpátalján állandó szereplői a Vers a téren rendezvénynek és a somi Kecskés Béla és Sütő Kálmán mesemondó versenynek. Magyarországon is gyakran fellépnek, jártak már Hernádnémetin, Miskolcon, Budapesten, Csepelen, Gyömrőn.
̶ Volt már olyan fellépésünk is, ahol az ukrán közönség megkönnyezte az előadott magyar karácsonyi énekeket ̶ mondta mosolyogva a vezetőnő.
Több alkalommal részesültek elismerésben, legutóbb a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett Átal mennék én a Tiszán népdaléneklési versenyen nyert egyik szólistájuk aranyérmet. 2018 novemberében a magyarországi XII. Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntőjében Nívódíjat vehettek át.
Magyarországi pályázati támogatásból sikerült népviseletet készíteni és néhány hangszert megvásárolni.
̶ Nekem nagyon jó tanáraim voltak: Krajnik Irénke és Vidnyánszky Éva voltak azok, akik annak a vágyát ültették a szívembe, hogy folytassam örökségünk átadását. Azt érzem a legnagyobb feladatnak, hogy átadjam a gyerekeknek azokat a fontos dolgokat, amelyeket én is kaptam tanáraimtól: a haza, az irodalom és a zene szeretetét, hagyományaink megőrzését, kultúránk ápolását.
Gáti Gyöngyike bevallotta, legnagyobb célja, hogy elérje, az együttes nyomot hagyjon a gyerekek életében, megmaradjon bennük az élmény és felnőve mosollyal a szájukon és a szívükben emlékezzenek vissza ezekre a napokra és eszükbe jusson egy-egy verssor vagy dallam.
Molnár Krisztina
Kárpátalja.ma