„Kaszonyban is legyen élő zene” – Interjú az Adam’s Band együttes tagjaival
Szatmári Károly – ének, szaxofon, Nagy Ádám – akusztikus gitár Rozgonyi Ádám elektromos gitár, Solymos Szilárd – basszusgitár, Bodnár Attila, Baláczky Dominik – dob. Ők alkotják az Adam’s Band együttesét. A kaszonyi zenekar most bontogatja szárnyait, de már nagy sikerrel lépett fel a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán szervezett amatőr zenésztalálkozón. A beszélgetésen hárman képviselték a csapatot: Karesz és a két Ádám.
– Mikor alakult az együttes?
R. Ádám: Körülbelül három éve, de akkor még csak hárman voltunk: jómagam, Attila és Szilárd. Szereztünk felszerelést, és a református parókián gyakorolhattunk.
Karesz: Később én és Nagy Ádám is csatlakozott a csapathoz. Emlékszem, először a Mezőkaszonyi Művészeti Iskolában léptünk fel, gyereknapon. Nemrégiben Nagy Ádám újraszervezte a zenekart. Rozgonyi Ádám pedig arra biztatott, hogy többet gyakoroljunk, és bővítsük a repertoárt.
– Milyen műfajú zenét játszotok?
Karesz: Könnyűzenét, rockot.
– Képzett zenészek vagytok?
Karesz: Zenei képesítésem csak nekem van, fúvós szakon végeztem, és a művészeti iskolában tanítok. Úgy gondolom, hogy nemcsak megfelelő végzettséggel lehet valaki jó zenész. Erre születni kell. Ha valaki tehetséges valamiben, akkor sok mindenre képes.
R. Ádám: Én nem jártam zeneiskolába. Tízéves voltam, amikor kezembe vettem a gitárt, és az internet segítségével megtanultam rajta játszani. Többször abbahagytam, de mindig újrakezdtem.
Nagy Ádám: Én szintén az internet segítségével tanultam meg gitározni. Hozzáteszem, hogy sokszor nem is azon a hangszeren játszanak a zenészek, melyet a zeneiskolában elsajátítottak. Például, a dobosunk trombon szakon tanult, Szilárd pedig zongorán játszott, most pedig ő a basszusgitáros.
– Most hol tartotok?
Karesz: Most nem sok fellépésünk van, viszont rendszeresen próbálunk. A Rákóczi-főiskolán léptünk fel az amatőr zenészek találkozóján.
– Nem sok fellépésetek volt, van. Mi az, ami mégis motivál benneteket a gyakorlásra?
R. Ádám: Engem a zene szeretete.
Karesz: Szeretjük, amit csinálunk, és ez a lényeg. Egyébként egy magyarországi fellépés áll előttünk májusban. Erre készülünk éppen. Egyelőre még újak vagyunk, úgy érzem, még sokat kell fejlődnünk, össze kell szoknunk.
– Van-e saját szerzeményetek?
Karesz: Rozgonyi Ádámmal ketten írtuk egy dalt, melynek címe Ébredj fel. A főiskolán is előadtuk. Arról szól, hogy nem szabad feladni, bármilyen akadályt le lehet küzdeni.
– Hány dal szerepel a repertoárotokban?
Karesz: Még nem sok. Összesen tizenhét.
– Gondolkodtatok-e már videoklip forgatásán?
N. Ádám: A korábbi felállásban készült már rólunk egy klip. Most csak a főiskolai fellépésünkről készült egy felvétel. Valójában már gondolkodtunk azon, hogy készítünk videókat a próbáinkról, de eddig még nem valósult meg.
– Mi az, ami jellemez benneteket, miben különböztök egy másik zenekartól?
Karesz: Hogy miben lennénk különbek, azt nem tudom. Mi azért alakultunk zenekarrá, hogy itt Kaszonyban, ezen a környéken is legyen élő zene.
– Esküvőkön, lakodalmakban zenéltek?
Karesz: Mi így együtt még ezt nem próbáltuk, ahhoz sok begyakorolt dalra lenne szükség, viszont édesanyámmal és Kázmér Ferenc kollégámmal zenéltünk lakodalmakban. Korábban édesapámmal léptem fel, de ő tavaly meghalt. Gyerekként volt alkalmam fellépni, énekelni, de egy ilyen együttesben még eddig nem zenéltem, ez a felállás nagyon tetszik.
– Gyerekként érdekelte-e valamelyikőtöket a színpad?
R. Ádám: Engem nem nagyon. Gyerekként inkább az utcán játszottam a barátaimmal. Később, amikor testvérem zenélni kezdett, követtem őt és én is zenét hallgattam, gitározni tanultam.
– Egyébként mivel foglalkozol?
R. Ádám: Egyetemen tanulok, számítógép-hálózati szakmérnöki szakon. Ezt is szívesen csinálom.
– Nagy Ádám?
N. Ádám: Kiskoromban nem foglalkoztam zenével. Inkább szaladgáltunk a mezőn, nem ültünk a számítógép előtt. Körülbelül hat éve kezdtem el zenélni. Imponált, mert arra gondoltam, gitárral a kezemben több élményt tudok adni az embereknek. Egy keresztyén zenekarban kezdtem el játszani, melyet én szerveztem, és ma is igyekszem mindkét együttesben aktívan dolgozni.
– Neked mi a foglalkozásod?
N. Ádám: Nyíregyházi egyetemista vagyok. Emellett dolgozom egy általános iskolában és a focit sem hanyagolom. Nehéz a napjaimat beosztani, de a zenélésre mindig szakítok időt.
– Attila és Szilárd, akik jelenleg nincsenek itt, mivel foglalkoznak?
Karesz: Szilárd Magyarországon dolgozik, mint számítástechnika–matematika tanár. Egy vidám természetű ember. A próbákat sokszor az ő poénjai törik meg. Nagyon jó füle van a zenéhez. Az ő családjában jelen van a zene, a testvére zongoratanár.
N. Ádám: Attila az ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolában végzett, egy évig Kaszonyban dolgozott, majd Munkácson szerzett mesteri képesítést. Most Budapesten tanul a Kőbányai Zenei Stúdióban jazz-zenei szakon.
Karesz: De azért említsük meg Baláczky Dominikot is, aki most társult hozzánk.
N. Ádám: Eddig ő volt a második dobosunk, de már az első lett, mivel Attila több magyar zenekarban is játszik, egyre kevesebb az ideje.
R. Ádám: Egy kicsit nehéz megoldani a próbákat, ugyanis Dominik Beregszászban él, ezért ritkábban tudunk zenélni, de mi azért mindent megteszünk.
– A családtagok hogyan fogadták a megalakulásotokat?
N. Ádám: Szüleim támogatnak mindenben. Apukám zenélt, trombitás volt.
R. Ádám: Az én apukám hegedülni tanult. Szüleim is örülnek a próbálkozásaimnak. Tetszik nekik.
Karesz: Anyukám támogat abban, ha úgy alakul, hogy választanom kellene, akor a zenélést részesítsem előnyben.
– Mi az, amit szívesen hallgattok?
R. Ádám: Én a keményebb zenét részesítem előnyben, a rock vonz és a metálzene. Játszhatnánk is valami ilyesmit, de a régi stílusú zenéket is szeretem.
N. Ádám: Én a rapet szeretem, de a bluesra sem mondok nemet. Hobó, Deák Bill Gyula illetve Vikidál dalait sem tudom figyelmen kívül hagyni.
R. Ádám: Kedvenceim a magyar és az ukrán dalok.
– Milyen jövőbeni terveitek vannak?
R. Ádám: Jól kijövünk egymással, nem veszekedünk, és ha mindent beleadunk, akkor jó fejek leszünk a jövőben is.
Karesz: Igyekszünk majd mindent megtenni, hogy egy jó banda legyünk.
Bunda Fehér Rita
Kárpátalja.ma