Könyvajánló: Visk története

Czébely Lajos: Visk története
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 2002
Visk (1946-tól ukránul Viskove, 1992-től Viskovo) Kárpátalja huszti járásának magyar-ukrán-ruszin nagyközsége a mai Ukrajnában. A történelmi Magyarország Máramaros megyéjében az egykori öt koronaváros egyike volt. Huszttól délkeletre az ukrán-román határ térségében, a Tisza bal partján fekszik 25 km-re Huszttól és annak vasútállomásától.
A természeti szépségekkel gazdagon megáldott, a szeres település nyomait is őrző szabálytalan alaprajzú község nemcsak magyarság- és nyelvjárássziget, hanem földrajzilag is elkülönülő település. Határát északról és keletről a Tisza, délről és nyugatról Máramarost a romániai Szatmártól elválasztó, délkeleti csapású, a Keleti-Kárpátok vulkáni övéhez tartozó Avas hegység képezi. Részben ennek a földrajzi adottságnak köszönhető, hogy az itt már kiszélesedő máramarosi síkság Tisza által leválasztott, az Avas hegység felé enyhén emelkedő lapályát és az említett hegyvonulat északkeleti oldalát magába foglaló mintegy 13 831 hektárnyi viski határ a település fennállása óta méreteiben alig változott.